Több ezer ember hal meg naponta az idősek otthonában, kórházak falai között. Sokan közülük csak arra vágynak, hogy valaki meglátogassa őket, vagy legalább telefonon érdeklődjenek felőle. Sajnos manapság sokan annyira elfoglaltak, (még a közeli családtagok is), hogy nem tudják fenntartani a kapcsolatot a rokonokkal és sajnos olyan esetek is vanna, amikor a szülőket is magukra hagyják. Éppen ezért, rengeteg idős ember van, aki élete végén magányos lesz. Szomorúan, keservesen és csalódottan távoznak az élettől és sokan idő előtt meghalnak.
Úgy tűnik, hogy ezzel az idős nővel is pontosan ez történt. A nővérek azt gondolták, hogy az idős néni teljesen szenilis aki csak a halál pillanatára gondol. Időnként mérges megjegyzéseket mondogatott magában, a nővérek számára világos volt, hogy ez a néni szellemileg visszamaradott. Halála után azonban a nővérek találtak valamit, ami mindent megváltoztatott.
Elolvasták ezt a pár sort, majd szótlanul maradtak:
“Kedves nővér! Mit látsz, ha rám nézel?
Egy haragos, ideges öregasszonyt, akinek furcsa szokásai vannak?
Aki álmodozó tekintettel bámul a semmibe?
Egy idős nőt, aki kiköpi az ételt, és nem válaszol, ha megkérded?
Egy öregasszonyt, aki nem veszi észre, hogy mi történik körülötte?
Aki cipőjét, ruháját gyakran elveszíti?
Egy kicsi idős nénit, akit állandóan fürdetni és etetni kell?
Aki unottan várja, hogy elteljen a hét?
Ez az, amire gondolsz, ha rám nézel? Ha igen, akkor nézzél meg alaposabban!
