BemutatkozĂĄs

MindenEgybenBlog

Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rå, minden benne van, ami szem-szåjnak ingere.
Kedves böngĂ©szƑ a napi fĂĄradalmaktĂłl meg tud nĂĄlunk pihenni, kikapcsolĂłdni, feltöltƑdni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet talålsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzånk.

RĂłlunk:
Mindenegyben blog indulási idƑpontja: 2012. március
Jelenleg kĂ©t adminja van a blognak: egy fiĂș Ă©s egy lĂĄny.
Kellemes böngészést Mindenkinek!

Igaz történetek
đŸ˜± PĂĄr perccel az eskĂŒvƑ elƑtt talĂĄltam egy levelet anyĂĄmtĂłl a zakĂłm zsebĂ©ben – amit benne olvastam, örökre megvĂĄltoztatta az Ă©letemet! 💌💔
Ott ĂĄlltam a templom bejĂĄratĂĄnĂĄl, percekre attĂłl, hogy kimondjam az „igen”-t, miközben a menyasszonyom, Anna, mĂĄr az udvaron igazgatta a ruhĂĄjĂĄt Ă©s vĂĄrt rĂĄm. A szĂ­vem hevesen vert, a tenyerem izzadt – az eskĂŒvƑi lĂĄz teljesen ĂșrrĂĄ lett rajtam.
Hogy eltereljem a figyelmem, a zakĂłm zsebĂ©be nyĂșltam egy mentolos cukorkĂĄĂ©rt, de helyette egy borĂ­tĂ©kot talĂĄltam. A kĂ©zĂ­rĂĄs azonnal ismerƑs volt:
„Kedves fiam! Olvasd el, mielƑtt megházasodsz.” 💌
A szívem összeszorult. Mi ez? Miért épp most? Egy pillanatra megålltam, és elgondolkodtam:
„Mi van, ha ebben a levĂ©lben van valami, ami mindent megvĂĄltoztat?” 😰
De a kĂ­vĂĄncsisĂĄg gyƑzött. RemegƑ kĂ©zzel kinyitottam a borĂ­tĂ©kot, Ă©s elolvastam az ĂŒzenetet

Ami benne volt, örökre bevĂ©sƑdött a szĂ­vembe. ❀
Olvasd el a teljes törtĂ©netet a kommentekben! 👇👇👇
Mindenegyben Blog - 2025. februĂĄr 24. (hĂ©tfƑ), 17:55

đŸ˜± PĂĄr perccel az eskĂŒvƑ elƑtt talĂĄltam egy levelet anyĂĄmtĂłl a zakĂłm zsebĂ©ben – amit benne olvastam, örökre megvĂĄltoztatta az Ă©letemet! 💌💔 Ott ĂĄlltam a templom bejĂĄratĂĄnĂĄl, percekre attĂłl, hogy kimondjam az „igen”-t, miközben a menyasszonyom, Anna, mĂĄr az udvaron igazgatta a ruhĂĄjĂĄt Ă©s vĂĄrt rĂĄm. A szĂ­vem hevesen vert, a tenyerem izzadt – az eskĂŒvƑi lĂĄz teljesen ĂșrrĂĄ lett rajtam. Hogy eltereljem a figyelmem, a zakĂłm zsebĂ©be nyĂșltam egy mentolos cukorkĂĄĂ©rt, de helyette egy borĂ­tĂ©kot talĂĄltam. A kĂ©zĂ­rĂĄs azonnal ismerƑs volt: „Kedves fiam! Olvasd el, mielƑtt meghĂĄzasodsz.” 💌 A szĂ­vem összeszorult. Mi ez? MiĂ©rt Ă©pp most? Egy pillanatra megĂĄlltam, Ă©s elgondolkodtam: „Mi van, ha ebben a levĂ©lben van valami, ami mindent megvĂĄltoztat?” 😰 De a kĂ­vĂĄncsisĂĄg gyƑzött. RemegƑ kĂ©zzel kinyitottam a borĂ­tĂ©kot, Ă©s elolvastam az ĂŒzenetet
 Ami benne volt, örökre bevĂ©sƑdött a szĂ­vembe. ❀ Olvasd el a teljes törtĂ©netet a kommentekben! 👇👇👇

Hirdetés
Hirdetés
2025 feb 24

NĂ©hĂĄny perccel az eskĂŒvƑ elƑtt megtalĂĄltam egy levelet a zsebemben – anyĂĄmtĂłl. A tartalma örökre megvĂĄltoztatta az Ă©letemet. 💌💍

A templom elƑtt ĂĄlltam, kezeim izzadtak az izgalomtĂłl Ă©s az idegessĂ©gtƑl. MĂĄr csak percek voltak hĂĄtra az eskĂŒvƑmig, Ă©s minden szem rĂĄm szegezƑdött. A menyasszonyom, Anna, mĂĄr az udvaron vĂĄrt, miközben igazgatta a ruhĂĄjĂĄt, Ă©s valĂłszĂ­nƱleg Ƒ is hasonlĂłan ideges volt, mint Ă©n.

A szĂ­vem vadul vert a mellkasomban. Hogy egy kicsit megnyugodjak, automatikusan a zakĂłm zsebĂ©be nyĂșltam egy mentolos cukorkĂĄĂ©rt – valami aprĂłsĂĄgĂ©rt, ami segĂ­t koncentrĂĄlni. De cukorka helyett egy borĂ­tĂ©kot talĂĄltam.

Egy egyszerƱ, fehĂ©r borĂ­tĂ©k volt, kĂ©zzel Ă­rva rajta: „Kedves fiam, olvasd el ezt a levelet az eskĂŒvƑ elƑtt.”

Az anyĂĄm kĂ©zĂ­rĂĄsa. Egy pillanatig megdermedtem. Mi lehet ez? MiĂ©rt Ă©ppen most, ezen a napon? Hirtelen aggodalom öntött el – mi van, ha valami olyasmi ĂĄll benne, ami mindent megvĂĄltoztat? Ha valami titok derĂŒl ki?

De tudtam, hogy nem fogom tudni figyelmen kĂ­vĂŒl hagyni. RemegƑ kĂ©zzel kibontottam a borĂ­tĂ©kot, Ă©s elkezdtem olvasni a sorokat.

„Kedves fiam!

Ma egy hatalmas lĂ©pĂ©st teszel az Ă©letedben – Ășj csalĂĄdot alapĂ­tasz. Ez a nap tele van szeretettel, remĂ©nnyel Ă©s egy csipetnyi fĂ©lelemmel is. És ez Ă­gy van rendjĂ©n.

Hirdetés
[ ]

De mielƑtt kimondanĂĄd azt a bizonyos szĂłt – az „igen”-t –, szeretnĂ©m, ha meghallgatnĂĄd, amit mondani akarok.

Szeresd a felesĂ©ged teljes szĂ­vedbƑl. Ne csak akkor, amikor minden könnyƱ Ă©s szĂ©p, hanem akkor is, amikor nehĂ©zsĂ©gek jönnek. Mert az igazi szeretet prĂłbĂĄk alatt vĂĄlik erƑsebbĂ©.

BĂĄnj vele tisztelettel Ă©s törƑdĂ©ssel. Ne felejtsd el, hogy a nƑk nĂ©ha mosolyognak, amikor legbelĂŒl szenvednek. LĂ©gy a tĂĄmasza, mĂ©g akkor is, ha nem kĂ©ri.

Soha ne hagyd, hogy a pĂ©nz legyen a veszekedĂ©seitek oka. A boldogsĂĄgot nem a bankszĂĄmlĂĄn lĂ©vƑ összeg mĂ©ri. InkĂĄbb a közösen eltöltött pillanatok, a nevetĂ©sek Ă©s a megosztott ĂĄlmok.

A szavaid legyenek gyengédek. Mert a szavak mélyebb sebeket ejthetnek, mint a kések. Gondolj bele: szeretnéd-e, ha a feleséged könnyekkel a szemében aludna el egy-egy vita utån?

Hirdetés

Ɛ legyen mindig a legfontosabb. Ɛ lesz az, aki veled marad a nehĂ©z idƑkben, aki melletted lesz, amikor mindenki mĂĄs eltƱnik.

És vĂ©gĂŒl: Ă©rtĂ©keld a csalĂĄdotokat. Mert ha szeretet Ă©s megĂ©rtĂ©s uralkodik köztetek, az a legnagyobb ajĂĄndĂ©k, amit az Ă©lettƑl kaphatsz.

Tudd, hogy apĂĄddal mindig melletted ĂĄllunk. BĂĄr fizikailag egyre kevesebbet tudunk segĂ­teni, de a szĂ­vĂŒnk mindig ott lesz veled.

Szeretettel: Anyu.”

Amikor befejeztem a levĂ©l olvasĂĄsĂĄt, egy gombĂłc nƑtt a torkomban. A szemem megtelt könnyekkel. Annyira egyszerƱ szavak voltak, mĂ©gis annyi bölcsessĂ©g Ă©s szeretet volt bennĂŒk.

Eddig az izgalom Ă©s a stressz miatt csak az eskĂŒvƑ körĂŒli szervezkedĂ©sre figyeltem – a virĂĄgokra, a ruhĂĄkra, a vendĂ©gekre. De most, ebben a pillanatban, rĂĄjöttem, mirƑl is szĂłl igazĂĄbĂłl ez a nap.

Ez nem csupĂĄn egy ĂŒnnepsĂ©g. Nem a szĂ©p kĂ©pekrƑl vagy a tökĂ©letes vacsorĂĄrĂłl szĂłl. Ez egy Ă­gĂ©ret. Egy kötelĂ©k, amit kĂ©t ember egymĂĄsnak ad – minden jĂłn Ă©s rosszon ĂĄt.

A levelet Ăłvatosan visszahajtogattam, Ă©s a zakĂłm belsƑ zsebĂ©be tettem. Éreztem, hogy a szĂ­vem tele van hĂĄlĂĄval. Milyen szerencsĂ©s vagyok, hogy ilyen anyĂĄm van.

"KĂ©szen ĂĄllsz?" – hallottam a templom bejĂĄratĂĄnĂĄl a legjobb barĂĄtom, PĂ©ter hangjĂĄt.

RĂĄmosolyogtam.– Igen. Most mĂĄr tĂ©nyleg kĂ©szen ĂĄllok.

Ahogy elindultam a templomban a menyasszonyom felĂ©, a szĂ­vem tele volt szeretettel. LĂĄttam AnnĂĄt a tĂĄvolban, gyönyörƱ volt, mosolygott, bĂĄr az Ƒ szemĂ©ben is lĂĄttam a könnyeket. Tudtam, hogy ez a pillanat örökre megmarad bennĂŒnk.

És akkor meghallottam a pap szavait:– KĂ©rdezem tƑled: elfogadod-e AnnĂĄt felesĂ©gedĂŒl, hƱsĂ©ges tĂĄrskĂ©nt jĂłban-rosszban?

– Igen. – vĂĄlaszoltam anĂ©lkĂŒl, hogy egy pillanatig is kĂ©telkedtem volna.

Ez a levĂ©l nemcsak az eskĂŒvƑm napjĂĄt vĂĄltoztatta meg, hanem a jövƑmet is. Mert minden egyes sorĂĄval arra emlĂ©keztetett, hogy mit jelent szeretni – igazĂĄn, ƑszintĂ©n, feltĂ©tel nĂ©lkĂŒl. â€ïžđŸ’

Hirdetés
MegosztĂĄs a Facebookon
Hirdetés
Hirdetés