NĂ©hĂĄny perccel az eskĂŒvĆ elĆtt megtalĂĄltam egy levelet a zsebemben â anyĂĄmtĂłl. A tartalma örökre megvĂĄltoztatta az Ă©letemet. đđ
A templom elĆtt ĂĄlltam, kezeim izzadtak az izgalomtĂłl Ă©s az idegessĂ©gtĆl. MĂĄr csak percek voltak hĂĄtra az eskĂŒvĆmig, Ă©s minden szem rĂĄm szegezĆdött. A menyasszonyom, Anna, mĂĄr az udvaron vĂĄrt, miközben igazgatta a ruhĂĄjĂĄt, Ă©s valĂłszĂnƱleg Ć is hasonlĂłan ideges volt, mint Ă©n.
A szĂvem vadul vert a mellkasomban. Hogy egy kicsit megnyugodjak, automatikusan a zakĂłm zsebĂ©be nyĂșltam egy mentolos cukorkĂĄĂ©rt â valami aprĂłsĂĄgĂ©rt, ami segĂt koncentrĂĄlni. De cukorka helyett egy borĂtĂ©kot talĂĄltam.

Egy egyszerƱ, fehĂ©r borĂtĂ©k volt, kĂ©zzel Ărva rajta: âKedves fiam, olvasd el ezt a levelet az eskĂŒvĆ elĆtt.â
Az anyĂĄm kĂ©zĂrĂĄsa. Egy pillanatig megdermedtem. Mi lehet ez? MiĂ©rt Ă©ppen most, ezen a napon? Hirtelen aggodalom öntött el â mi van, ha valami olyasmi ĂĄll benne, ami mindent megvĂĄltoztat? Ha valami titok derĂŒl ki?
De tudtam, hogy nem fogom tudni figyelmen kĂvĂŒl hagyni. RemegĆ kĂ©zzel kibontottam a borĂtĂ©kot, Ă©s elkezdtem olvasni a sorokat.
âKedves fiam!
Ma egy hatalmas lĂ©pĂ©st teszel az Ă©letedben â Ășj csalĂĄdot alapĂtasz. Ez a nap tele van szeretettel, remĂ©nnyel Ă©s egy csipetnyi fĂ©lelemmel is. Ăs ez Ăgy van rendjĂ©n.
De mielĆtt kimondanĂĄd azt a bizonyos szĂłt â az âigenâ-t â, szeretnĂ©m, ha meghallgatnĂĄd, amit mondani akarok.
Szeresd a felesĂ©ged teljes szĂvedbĆl. Ne csak akkor, amikor minden könnyƱ Ă©s szĂ©p, hanem akkor is, amikor nehĂ©zsĂ©gek jönnek. Mert az igazi szeretet prĂłbĂĄk alatt vĂĄlik erĆsebbĂ©.
BĂĄnj vele tisztelettel Ă©s törĆdĂ©ssel. Ne felejtsd el, hogy a nĆk nĂ©ha mosolyognak, amikor legbelĂŒl szenvednek. LĂ©gy a tĂĄmasza, mĂ©g akkor is, ha nem kĂ©ri.
Soha ne hagyd, hogy a pĂ©nz legyen a veszekedĂ©seitek oka. A boldogsĂĄgot nem a bankszĂĄmlĂĄn lĂ©vĆ Ă¶sszeg mĂ©ri. InkĂĄbb a közösen eltöltött pillanatok, a nevetĂ©sek Ă©s a megosztott ĂĄlmok.
A szavaid legyenek gyengédek. Mert a szavak mélyebb sebeket ejthetnek, mint a kések. Gondolj bele: szeretnéd-e, ha a feleséged könnyekkel a szemében aludna el egy-egy vita utån?
HirdetĂ©sĆ legyen mindig a legfontosabb. Ć lesz az, aki veled marad a nehĂ©z idĆkben, aki melletted lesz, amikor mindenki mĂĄs eltƱnik.
Ăs vĂ©gĂŒl: Ă©rtĂ©keld a csalĂĄdotokat. Mert ha szeretet Ă©s megĂ©rtĂ©s uralkodik köztetek, az a legnagyobb ajĂĄndĂ©k, amit az Ă©lettĆl kaphatsz.
Tudd, hogy apĂĄddal mindig melletted ĂĄllunk. BĂĄr fizikailag egyre kevesebbet tudunk segĂteni, de a szĂvĂŒnk mindig ott lesz veled.
Szeretettel: Anyu.â
Amikor befejeztem a levĂ©l olvasĂĄsĂĄt, egy gombĂłc nĆtt a torkomban. A szemem megtelt könnyekkel. Annyira egyszerƱ szavak voltak, mĂ©gis annyi bölcsessĂ©g Ă©s szeretet volt bennĂŒk.
Eddig az izgalom Ă©s a stressz miatt csak az eskĂŒvĆ körĂŒli szervezkedĂ©sre figyeltem â a virĂĄgokra, a ruhĂĄkra, a vendĂ©gekre. De most, ebben a pillanatban, rĂĄjöttem, mirĆl is szĂłl igazĂĄbĂłl ez a nap.
Ez nem csupĂĄn egy ĂŒnnepsĂ©g. Nem a szĂ©p kĂ©pekrĆl vagy a tökĂ©letes vacsorĂĄrĂłl szĂłl. Ez egy ĂgĂ©ret. Egy kötelĂ©k, amit kĂ©t ember egymĂĄsnak ad â minden jĂłn Ă©s rosszon ĂĄt.
A levelet Ăłvatosan visszahajtogattam, Ă©s a zakĂłm belsĆ zsebĂ©be tettem. Ăreztem, hogy a szĂvem tele van hĂĄlĂĄval. Milyen szerencsĂ©s vagyok, hogy ilyen anyĂĄm van.
"KĂ©szen ĂĄllsz?" â hallottam a templom bejĂĄratĂĄnĂĄl a legjobb barĂĄtom, PĂ©ter hangjĂĄt.
RĂĄmosolyogtam.â Igen. Most mĂĄr tĂ©nyleg kĂ©szen ĂĄllok.
Ahogy elindultam a templomban a menyasszonyom felĂ©, a szĂvem tele volt szeretettel. LĂĄttam AnnĂĄt a tĂĄvolban, gyönyörƱ volt, mosolygott, bĂĄr az Ć szemĂ©ben is lĂĄttam a könnyeket. Tudtam, hogy ez a pillanat örökre megmarad bennĂŒnk.
Ăs akkor meghallottam a pap szavait:â KĂ©rdezem tĆled: elfogadod-e AnnĂĄt felesĂ©gedĂŒl, hƱsĂ©ges tĂĄrskĂ©nt jĂłban-rosszban?
â Igen. â vĂĄlaszoltam anĂ©lkĂŒl, hogy egy pillanatig is kĂ©telkedtem volna.
Ez a levĂ©l nemcsak az eskĂŒvĆm napjĂĄt vĂĄltoztatta meg, hanem a jövĆmet is. Mert minden egyes sorĂĄval arra emlĂ©keztetett, hogy mit jelent szeretni â igazĂĄn, ĆszintĂ©n, feltĂ©tel nĂ©lkĂŒl. â€ïžđ