Menyasszony nem akarja, hogy kerekesszékes apja az oltárhoz kísérje, amíg meg nem látja őt a tévében – Megható történet
Írta: Pandey Zsófia2025. január 22.
Egy fiatal nő, Éva, szégyellte kerekesszékes apját, Károlyt, és nem akarta, hogy az oltárhoz kísérje az esküvőjén. Ám néhány nappal a nagy nap előtt meglátta őt egy televíziós műsorban, és ez mindent megváltoztatott.
Amikor Éva édesanyja, Klára, meghalt, Éva még csak két éves volt. Édesapja, Károly, egyedül nevelte fel. Klára egy pusztító hurrikán során vesztette életét, amely nemcsak a család otthonát rombolta le, hanem Károlyt is kerekesszékbe kényszerítette egy súlyos gerincsérülés miatt.
Mindez azonban nem akadályozta meg Károlyt abban, hogy Évát szeretettel és gondoskodással nevelje fel, és mindent megadjon neki, amit csak tudott. Bár a kerekesszéke korlátozta, sikeres újságíróként távmunkában dolgozott, hogy biztosítsa a megélhetésüket.
Ahogy Éva felnőtt, egyre jobban szégyellte apját. Gyermekkorában még csodálta őt, de a kamaszévek alatt egyre inkább zavarba ejtette, hogy Károly kerekesszékben ül. Az iskolában sosem hívta el őt szülői értekezletekre vagy rendezvényekre, mert nem akarta, hogy a barátai meglássák.
Egyszer, amikor Károly váratlanul meglátogatta Évát az iskolában, a lány vörös arccal próbálta elterelni a figyelmet róla. Barátainak azt hazudta, hogy az apja túl elfoglalt, ezért soha nem vesz részt az ilyen eseményeken.
Az évek során Károly soha nem hagyta, hogy Éva érzéketlensége megtörje őt. Keményen dolgozott, hogy a lány a legjobb egyetemen tanulhasson. Ám amikor Éva az egyetemen megismerkedett vőlegényével, Gáborral, és elhatározták, hogy összeházasodnak, Éva nem akarta, hogy Károly jelen legyen az esküvőn.
Egy este vacsora közben Éva így kezdett bele:– Apa, szeretnék veled beszélni az esküvőről.
HirdetésKároly mosolyogva letette a villáját. – Igen, kicsim? Valami gond van? Az esküvői költségekkel van baj? Van néhány megtakarított kötvényem, amit felhasználhatunk...
Éva zavartan nézett a tányérjára. – Nem, apa. Csak… tudod, Gábor és én egy nagy szállodában tartjuk az esküvőt New Yorkban, és rengeteg vendég lesz. Éppen ezért… szerintem jobb lenne, ha nem jönnél el.
Károly arca megmerevedett. – Nem értem, Éva. Miért gondolod, hogy jobb lenne, ha nem lennék ott?
Éva mély levegőt vett, majd kinyögte:– Nézd, apa, ezek mind üzletemberek, magas körökből származó emberek. Képzeld el, hogy egy kerekesszékes férfi kíséri az oltárhoz a lányát. Ez... furcsa.
Károly tekintete megtelt fájdalommal, de erőt vett magán. – Szóval egy kerekesszékes férfi furcsa? – kérdezte halkan, könnyeit elrejtve.
– Érted, apa? – Éva rá sem nézett, csak sietve távozott a szobájába.
Néhány nappal később Éva egy „Amerikai hősök” című műsort nézett a tévében. A műsorvezető éppen Károlyt konferálta fel. Éva zavarodottan meredt a képernyőre, ahol apja ülve mesélte el, hogyan mentette meg őt a hurrikán idején.
„Nem felejtem el azt a napot” – mondta Károly a műsorban. – „Szinte mindent elvesztettünk. Klára meghalt, Éva pedig még csak két éves volt. Amikor láttam, hogy egy gerendadarab a lányom felé zuhan, gondolkodás nélkül odarohantam. Magamhoz szorítottam őt, de közben a hátamra zuhant a mennyezet egy darabja.”
Éva döbbenten ült a kanapén, és a könnyek szabadon folytak az arcán. – Apa megmentett engem – suttogta magának.
Az esküvő napján Éva teljesen másképp döntött. Az oltárnál állva, mikrofonnal a kezében odament az apjához. Letérdelt elé, és sírva szólt hozzá:– Apa, ma van életem legfontosabb napja. De ez a nap nem jöhetett volna létre nélküled. Mindent, amit elértem, neked köszönhetek. És mit tettem? Majdnem kizártalak az esküvőmről, mert szégyelltelek.
A vendégek döbbenten hallgatták Éva szavait, majd meghatottan tapsoltak, amikor Károly a lányát átölelte, és így szólt:– Mindenki hibázik, Éva. De az a fontos, hogy felismerd, és megpróbáld jóvátenni.
Az esküvő végül nemcsak Éva és Gábor, hanem Éva és Károly kapcsolatának új fejezete
