Kedves 18-20 év körüli bombanő ott kint Tüskésréten! Boldogság öntött el mikor gúnyosan, és persze hangosan, hogy halljam kimondtad, „meghalnék ha ilyen kövér lennék!”
Tudom, drasztikus válaszomra nem számítottál. Talán soha életedben nem lepődtél meg ennyire, látszott rajtad. Mert mit láttál? Egy nagydarab nő lihegve, izzadva rója a köröket. Te a „pároddal” először előttem, majd mögöttem andalogtatok. Nekem sportcipő volt a lábamon, neked magassarkú. Én csapzott voltam, te tökéletesen sminkelt tökéletes ruhában. Én egyedül voltam, te a jól öltözött de közel sem sportos alkatú 50-55 körüli pároddal kézen fogva.
Milyen jogon gondolod, hogy a külsőmhöz bármit hozzáfűzhetsz? Nem vagy a barátom, nem ismersz, soha életedben nem láttál, de az biztos, hogy egy életre megjegyeztél.
Kapásból, és első mérgemben válaszoltam: „ én pedig meghalnék ha ilyen fiatalon ilyen öregembert kellene lesz@pn@m „
Párod sem tudott megszólalni, valahol sajnáltam. De ő választott téged. A szépségedet, a fiatalságodat, a „tökéletességed”.
Igen, nem voltam úrinő a válaszommal, de életem 46 éve során megtanultam bánni az ilyenekkel.
Miért hitted, hogy a bántás csak a te privilégiumod? Bizony más is képes rá. Igen a válaszommal én is ütni akartam. Visszaütni.
Mert én nem tartom oda a másik orcám, nem vagyok az a típus. Peched volt.
Talán életedben nem döbbentél meg így. Nem erre számítottál. Boldog elégedettséget akartál érezni, hogy jól megmondtam a kövér nőnek. Miért? Sosem fogom megtudni.
Szó nélkül ültetek be abba a nagy terepjáróba. Talán ma, egy röpke pillanatra egy kövér nő győzött.
Csak egy tanácsom lenne számodra. Ha egyszer lesz egy gyereked és nem lesz tökéletes, ne adj isten lesz rajta pár kg plusz, vagy görbe lesz az orra, elálló a füle, vagy bármi, ne bántsd. Szeresd, dicsérd, segíts neki. Önts bele önbizalmat.
Mert önző buta libák mindig lesznek………
Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
