Ma délelőtt húsvét alkalmából elindult hozzám a kisunokám, de rossz buszra szállt fel. Amint észrevette a drágám, szólt a buszvezetőnek, hogy le szeretne szállni, mert ő eltévesztette a járatot.
De a sofőr nem engedte el őt, hanem megállt a legközelebb eső megállóban és felhívott engem Niki mobiljáról és kérte, hogy menjek el érte. Amikor odaértem szó szerint elképedtem az ott látottaktól. A Volánbusz bent állt a megállóban és a sofőr ott őrizte az én kis Nikikémet. 15 perc alatt odaértem, rettentően siettem, de én még ilyet nem láttam. Ezúton is szíves elnézését kérem minden utasnak a kellemetlenségért!
Ezúton is ki szeretném fejezni a 32-es busz sofőrjének, Lechner Attilának a mérhetetlen kedvességét és türelmét. Szeretném, ha minél többen tudnának arról, hogy milyen nagyszerű ember is ő valójában. Kérlek szépen osszátok meg a történteket!
Ezúton kívánok kellemes húsvéti ünnepeket minden kedves olvasónak!
Üdvözlettel:Martyin Mária