Egy 80 éves bácsi ebédelni készül a 45 éves, tanult fiával. Az öregúr egyszercsak megragadja a kanalat, és a következőt kérdi.
Fiú: “Ez egy kanál, azzal szoktunk enni.”
Pár perc múlva az apa ismét megkérdi fiától:
Édesapa: “Ez micsoda?”
Fiú: ”Édesapám, már egyszer elmondtam: az egy kanál!”
Eltelik még pár perc, az öregember ismét felteszi ugyanazt a kérdést.
Fiú: “Az egy kanál, a leves elfogyasztásánál használjuk!” – válaszolja emelkedett hangon és türelmetlenül a 45 éves.
A kérdés újból megismétlődik, a férfi ekkor már indulatossá válik és kifakad.
Fiú: “Miért kérdezed folyamatosan tőlem ezt? Már az első kérdésednél elmondtam, hogy ez egy szerencsétlen kanál. Nem vagy képes felfogni, amit mondok?”
Az öreg lehajtotta a fejét, és többé nem szólt. Kis idő elteltével felállt az asztal mellől, kiment a szobájába, és egy naplóval a kezében tért vissza. Ezen a következő felirat állt: “Az életem, miután megszületett a fiam!”
Ezután kinyitja a naplót az egyik oldalhoz, és arra kéri a fiát, hogy olvassa fel a leírtakat.
“Ma az én hároméves kisfiam az asztal mellett ülve felfigyelt a kanálra. Megkérdezte, hogy az micsoda. Azt válaszoltam, hogy az egy kanál, és arra használjuk, hogy segítségével megegyük a levest. De úgy néz ki, nem sikerült kielégítenem a kíváncsiságát, mert még 23 alkalommal megkérdezte ugyanazt, de én 23-szor is türelmesen válaszoltam, és még a homlokára is puszit adtam. Hihetetlen, de nem lettem ideges a kérdezősködésétől, inkább igyekeztem mindenre válaszolni.”
A tanulság: Ha a szüleid megöregszenek, légy türelmes hozzájuk, mert ők is azok voltak veled. Beszélgess velük, látogasd meg őket, vigyázz rájuk! Mert ők is ugyanezt tették veled, feltétel nélkül szerettek, és mindent megtettek azért, hogy támogassanak.”
