Bemutatkozás

MindenEgybenBlog

Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere.
Kedves böngésző a napi fáradalmaktól meg tud nálunk pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet találsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzánk.

Rólunk:
Mindenegyben blog indulási időpontja: 2012. március
Jelenleg két adminja van a blognak: egy fiú és egy lány.
Kellemes böngészést Mindenkinek!

Igaz történetek
Hány dicsérő szót érdemel a férfi, kinek idős, beteg édesanyját kérése ellenére nem Időse Otthonába vitte, viszont helyette a következőt tette:
Mindenegyben Blog - 2022. június 30. (csütörtök), 17:07

Hány dicsérő szót érdemel a férfi, kinek idős, beteg édesanyját kérése ellenére nem Időse Otthonába vitte, viszont helyette a következőt tette:

Hirdetés
Hirdetés
2022 jún 30

Hány dicsérő szót érdemel a férfi, kinek idős, beteg édesanyját kérése ellenére nem Időse Otthonába vitte, viszont helyette a következőt tette:

Sajnos az emberi életnek van egy biológiailag determinált íve, és aki megszületik, felnő, kiteljesedik, majd fokozatosan megöregszik, és leépül, végül pedig meghal.

Hirdetés
[ ]

Bármennyire is nehéz ezt elfogadni, eddig még nem született olyan ember a világon, akinek mindezt sikerült volna elkerülnie.

Ezt a bejegyzést az interneten találtuk, és megosztjuk veletek. Ez az idős hölgy (nevezzük őt Marienak), tisztességben nevelte föl gyermekét, keményen dolgozott, később viszont elvesztette a férjét, és fokozatosan gyengülni kezdett.

Amikor pedig a szellemi hanyatlás jelei már elkeztek megmutatkozni, és érezte, hogy közel a vég, azt mondta a fiának, hogy keressen neki egy idős otthont. Marie nem várta el a fiától, hogy ő maga ápolja és kínlódjon vele, amikor a dolgok rosszra fordulnak. A fiú azonban nem mondott le róla:

“Anya te 9 hónapon át cipeltél, és éveken át vigyáztál rám óvtál, segítettél,ápoltál ha kellett. Most rajtam a sor Én leszek a kezed, a lábad, a szemed, mostantól!”

Nagyszerű dolog, hogy a mai világban még mindig vannak olyan EMBEREK, akik kötelességüknek érzik, hogy gondoskodjanak azokról, akik felnevelték, szerették, ápolták, és gyámolították őket! Az édesanyák szerepe életünkben felbecsülhetetlen!

Kérlek, hogy oszd meg a bejegyzést, ha egyetértesz, és számodra is fontos mindez az érték!

Kapcsolódó cikkünk
Fiam halála után a menyem összepakolta a dolgaimat, és közölte, hogy el kell hagynom a saját otthonomat" Amikor a fiam, Dániel egy autóbalesetben életét vesztette, a világom darabokra hullott. Nem sokkal a tragédia után a menyem, Gréta váratlanul megjelent a házamban. Az arca hideg és kifejezéstelen volt, a hangja rideg. Köszönés nélkül a hálószobám felé vette az irányt, és minden figyelmeztetés nélkül elkezdte a ruháimat kiszórni a szekrényből az ágyra. – Mit művelsz? – kérdeztem, miközben a pánik kezdett eluralkodni rajtam. – Össze kell pakolnod – válaszolta ridegen. – Elköltöztetlek. Bellát, a kutyádat is. A szavai úgy ütöttek szíven, mintha kitépték volna belőlem az életet. – Ez az én otthonom! Mégis mit akarsz ezzel? – kérdeztem kétségbeesetten. – Ez most már az én házam – szólalt meg keményen. – Már mindent elintéztem. Egy idősek otthonába fogsz költözni. Gréta egyetlen pillanatra sem lassított. Rideg hatékonysággal csomagolt, figyelmen kívül hagyva a könnyeimet és tiltakozásomat. Egy órával később már a kocsijában ültem, a dolgaim a csomagtartóban, és az otthonomtól egyre távolabb haladtunk. Ahogy egy erdős szakaszon haladtunk át, egy rémisztő gondolat fogalmazódott meg bennem: talán Gréta terve ennél is rosszabb, mint amit elképzeltem. ⬇️⬇️A teljes történet a kommentek között található

Fiam halála után a menyem összepakolta a dolgaimat, és közölte, hogy el kell hagynom a saját...

Elolvasom a cikket
Hirdetés
Megosztás a Facebookon
Hirdetés
Hirdetés