"84 éves néni zokog a Kossuth téri metró bejáratánál. Vele szemben egy közterületes - kezében egy nagy csokor nárcisz - és egy biztonsági őr. A néni kérlelhetetlenül sír - nem érti, miért veszik el tőle a virágot, hiszen ő csak szemcseppre gyűjt a félig vak lányának. Gyöngyös mellől jött fel Budapestre, hogy itt egy nagyobb patikában megvásárolhassa a gyógyszert.
Amikor intézkedés közben odaléptünk hozzá, hogy megvegyük a virágot, csak hagyják békén szerencsétlent, akkor meglepő válasz érkezett.
"Nem adhatom oda, a virágot lefoglaltam, az intézkedést befejeztem" - feleli a közterületes.
És ezzel sarkon fordul a két marcona arc és elsétál a csokor virággal. Mi meg ott maradunk a nénivel, aki alig lát a könnyeitől. Maradt még két zacskó diója és valami bokor ága, amit nem vettek el tőle. Remegő kézzel pakolgatja a vizes vödröt, és közben csak mesél a lányáról, aki miatt minden nap felkel és erőnek erejével próbál pénzt szerezni - bárhogyan.
Most épp a kert végében nőtt virágokból. Hogy a diót és a bokor zöldjét miért nem vették el tőle, és miért nem zavarták el a metró bejáratától, nem érti.
Mi sem!"
A lájk most természetesen felháborodást és támogatást jelent, nem azt, hogy támogatod a közteresek lépését!
