Tegnap délután épp a 105-ös buszra vártam az Oktogonnál, amikor odalépett hozzám egy negyven körüli alkesz csávó. A szeme se állt jól...
Mindig az élet produkálja a leghihetetlenebb történeteket! Ezt bizonyítja az az eset is, amit Zsanett osztott meg velünk:
"Tegnap délután épp a 105-ös buszra vártam az Oktogonnál, amikor odalépett hozzám egy negyven körüli alkesz csávó. A szeme se állt jól.
Egy óriási szatyrot lóbált, tele mindenféle kacattal. A kibelezett rádiótól kezdve a félig használt pillanatragasztóig minden volt benne. Ezt onnan tudom, hogy egyesével felkínálgatta megvételre MINDET.
Én nagyon imádkoztam, hogy jöjjön már a busz, de csak nem akart, szóval kezdtem nagyon kellemetlenül érezni magam.
Amikor a faszinak leesett, hogy nem fogok venni semmit, egyre idegesebb lett! A végén előhúzott a zsebéből egy rágót, azt kínálgatta. Nem nagyon tudtam kitalálni már semmit, így gyorsan közöltem, hogy: „ezt sem kérem, köszi, nincs fogam.”
Emberünk ennek nagyon megörült, és egészen közel lépett hozzám. Én nagyon megijedtem, mert egy cseppet sem volt bizalomgerjesztő az arca…
Kinyitotta a száját, és büszkén mutogatta, hogy neki is alig van foga.
Egy 70 körüli bácsi látta, hogy én már nem tudok hova nézni kínomban, csak állok földbe gyökerezett lábbal, ezért a segítségemre sietett. Így szólt a fickóhoz:
„Ide hallgasson, fiam, nekem meg aranyerem van, de ne kívánja, hogy azt is megmutassam!”
A csávó köpni-nyelni nem tudott, jobbnak látta elsunnyogni onnan.
A bácsi pedig egy csibészes kacsintással közölte velem:
„Csak lennék negyven évvel fiatalabb, most meghívnám magácskát egy kávéra!”
Nem győztem hálálkodni! Nekem nagyon feldobta a napomat! Jó, hogy az idős emberekből még nem veszett ki se a becsület, se a humor!"
Neked is tetszett a történet? Akkor ne felejtsd el megosztani!
