Jajj! A bácsi nem győzte köszönni!! Elmondta, hogy 50 évig dolgozott, mégis a mai napig úgy érezte, hogy senki sem törődik vele!!
Az egész olyan volt, mint valami különleges szónoklat: többen elsírták magukat! A bácsi aztán tudott beszélni!! Erre én is megosztottam vele pár dolgot, ami nekem fáj az életben...
Ő türelmesen végighallgatott, aztán nyugodt hangon ezt mondta: "minden rendbe jön, ne aggódj"! Majd még egyszer megköszönte a segítséget, és elindult haza.
Hogy miért volt ilyen sietős? Várta a nálánál még súlyosabb beteg felesége, akit gondoznia kell!!
Mikor figyeltem, ahogy az öregúr lassan távolodik, csak egyetlen dolgon járt az eszem: ez az este olyan ajándékot adott nekem, amire nem is számítottam!
Segítettem ezen az idős bácsin, és cserébe EMBERNEK érezhettem magam!!!
Higgyétek el, segíteni nagyon-nagyon jó érzés!”
Ha egyetértesz, kérjük ne felejtsd el megosztani!Puskásné Nagy Ildikó
