Bámulatos történet, a szeretetről és arról, hogy az életben mindig történnek különleges dolgok.
-Haló, elveszett tárgyak irodája? – hallatszott egy gyerek hangja.– Igen, elvesztettél valamit?– Elvesztettem az anyukámat, nincs ott véletlenül?– Mondd el nekem légy szíves, hogy néz ki az anyukád?– Nagyon szép és kedves, szereti a cicákat.– Van egy jó hírem számodra, tegnap találtunk egy anyukát, biztosan a tied. Te hol vagy most?– A 3-as számú árvaházban.– Hamarosan odaküldjük az anyukádat, meg kell várnod őt.
Egyszer csak belépett a szobába, a legszebb és a legjobb anya, a kezében volt egy cica.– Anya!- a kisfiú odaszaladt hozzá és szorosan megölelte.– Az én anyukám!
Áron felébredt a saját kiabálására.Ilyen álmai vannak szinte minden éjjel, elővett a párnája alól egy fotót, amelyen egy fiatal lány van. Az utcán találta egy évvel ezelőtt. Nagyon vigyáz erre a fotóra, mert biztos abban, hogy ez a fiatal nő az ő anyukája, elalvás előtt mindig megnézi, majd nyugodtan elalszik.
Egy reggel az árvaház igazgatónője szokás szerint bement minden gyerekhez, hogy megölelje őket. A földön Áron ágya mellett észrevette a fotót, biztosan kiesett éjszaka a kezéből.
– Áron, honnan van ez a fotó?– Az utcán találtam.– És ki van a fotón:– Ő az anyukám – válaszolt a gyerek mosolyogva,- ő a legszebb és legjobb, szereti a cicákat.
Az igazgatónő elgondolkodott, rögtön felismerte a fotón lévő fiatal lányt, tavaly látogatta meg az árvaházat néhány barátnőjével, mert szociális munkás. Biztosan akkor veszítette el a fotót. Azóta ez a lány szeretne örökbe fogadni egy gyereket, de akadályba ütközik, mert nincs férjnél.
-Ez jó, mondta az igazgatónő, ha ő az anyukád akkor a dolgok radikálisan megváltoznak.Az igazgatónő visszament az irodájába, majd kis idő múlva kopogtattak az iroda ajtaján:– Bejöhetek?- a fotón lévő lány volt.– Persze, gyere csak be Anna.
A lány rengeteg irattal érkezett az irodába.– Végre sikerült összeszednem a szükséges iratokat.– Rendben, most fel kell tennem neked néhány kérdést. Tudod milyen felelőség egy gyerek?– Tisztában vagyok mindennel, nem tudok nyugodtan élni mikor tudom, hogy valakinek nagy szüksége van rám és én nem vagyok mellette.– Rendben, mikor akarod megnézni a gyerekeket?– Örökbe fogadom azt a gyereket, akit először idehoznak nekem.Az igazgatónő nagyon meglepődött.– Szeretném, ha úgy történne, mint amikor valaki gyermeket vár. – mondta Anna izgatottan.– Az anyák nem válasszák ki a gyerekeiket, ők nem tudják, hogy milyen lesz, én is igazi anya akarok lenni.– Tudod Anna először látok ilyen szülőt, mosolygott az igazgatónő, de tudom, hogy kinek leszel az anyukája.