Brooklyn Scharrn terhes volt és egy olyan kisbabát hordott a szíve alatt, melynél a hidrocefalia egy formáját állapították meg. Ezt más néven vízfejűségnek is hívják. Az agyból a folyadékot a szervezet nem tudja jól elvezetni. A szülők teljesen összetörtek, az orvosok nem túl sok esélyt adtak a picinek.
Az alábbiakban olvashatjuk Brooklyn férje, Nick írását a Facebook-on, a kisbaba születése után.
“Az elmúlt kilenc hónapban a feleségem, Brooklyn, egy nagyon beteg kisbabát hordott ki. Három vagy négy hónappal ezelőtt hallottuk, hogy a kicsi komoly hidrocefaliában szenved. Régebben ezt vízfejűségnek hívták.”
Elmentünk a Cincinattiban lévő gyermekkórházba is, ahol az ország legjobb szakorvosai megállapították, hogy állapota “statisztikában nem szereplő eredmény alapján ” nagyon rossz volt.
Annyira romlott a pici állapota, hogy az orvosok egy idő után már nem mérték az agyvíz mennyiségét, mert akkor már teljesen mindegy volt. Az MRI felvételre pedig egyszerűen rossz volt ránézni.
Az orvosok azt mondták, több mint 90% az esély, hogy a pici röviddel a szülés után meghal, vagy olyan fejlődési rendellenességgel születik, hogy az élete nem lesz könnyű.
Volt egy megbeszélésünk a palliatív gondozókkal is és részletes, érzelmileg megterhelő, szörnyű részleteket beszéltünk meg az esetleges eutanázia lehetőségéről. Így a kisbaba élete “nyugalomban” fejeződne be.
Brooklyn beköltözött a cincinatti kórházba én pedig gyakran a közelben lévő szállodában szálltam meg, arra az esetre ha a szülés spontán beindulna. Oda-vissza utazgattam és közben két gyermekünkről, Sophieről és Liliről is gondoskodtam.
Július 8-án elérkezett a pillanat, a szülést erre a napra tervezték. A császármetszés előtt csupán 15 perccel még volt egy utolsó konzultáció az orvossal. Azt beszéltük meg, hogy a kisbaba oxigén csövet kap majd és mikor legyen az a pillanat, amikor nyugodtan elengedhetjük őt a mennyországba.
De találja ki, mi történt? A pici felsírt születésekor, a legdrágább hang amit életemben hallottam. Kisfiunk, Charlie Edward Schnarr egészen tegnapig az intenzív osztályon volt, amikor is hazajöhettünk. Gyönyörű, normális kisbaba, mindent csinál amit egy kisbaba ilyenkor csinál. A koponya ürege egy picit nagyobb, de ezt majd gyakran fogják ellenőrizni.
“Ez hogyan történhetett? Az orvosok azt mondták,hogy: “Ami itt történt, arra orvosi magyarázatot nem tudunk adni.”
A kis agyacska valahogyan megtalálta a módját, hogy feloldja azt a blokádot, ami a sok agyvizet okozta. Vagy csak egy másfajta módon vezeti el az agyvizet a szervezete.
“Meg sem tudom számolni, hogy az elmúlt hetekben az “isteni beavatkozás” és “csoda” szavakat hányszor hallottam.”
Több évtizedes tapasztalattal rendelkező ápolók és orvosok döbbentek meg, de nagyon örültek ennek. A “dominó effektusnak” köszönhetően családtagok, barátok, ismerősök, kollégák és idegenek ismerősei – mind imádkoztak értünk. Biztos vagyok benne, hogy ilyen módon több ezer ember imádkozott értünk.”
“Én egy racionális ember vagyok, aki a tudományban és az orvosi technológiában hisz. De biztosan tudom, a szívem mélyén teljességgel hiszem, hogy itt Isten segített nekünk.”
Szívből köszönöm mindenkinek a biztatást, az email-eket, hogy ránk gondoltak, a képeslapokat, a leveleket és minden szeretet nyilvánítást. Az ima nagyon erős volt, Isten létezik és még mindig tesz csodákat.
Isten áldja meg Önöket. Nick.
Micsoda gyönyörű történet! A szülőknek és a kis Charlienak nagyon sok boldogságot és egészséget kívánunk.
Kérjük ossza meg ezt a történetet barátaival.
Forrás: csodalatos.co