A kamaszokat gyakran éri kritika viselkedésük miatt, ami egyébként tipikus e kíváncsi, hiperaktív, társaságkedvelő korosztály esetében.
Amikor az FFA (amerikai ifjúsági szervezet) tagjai az éves dzsembori alkalmából elárasztották a várost, a kiváló képességű fiatalok részvételével tartott összejövetel éppen olyan vidám, zajos és néha bizony zsivajgó volt, ahogy arra egy ilyen eseményen számítani lehet.
A kansasi Eurekából érkező küldöttség pont a Jon és Randi Amt családjával szomszédos szobákban került elhelyezésre. Az Amt-família - anyuka, apuka és három gyermek - nem jókedvükben tartózkodtak a szállodában. Azért voltak kénytelenek átmenetileg elhagyni az otthonukat, mert az lakhatatlanná vált egy szennyvízelvezetési probléma miatt. Ez éppen a távollétük alatt következett be, így súlyos gond lett belőle, mielőtt észrevehették volna. Már tíz napja laktak a szállodában, ahol a szűkös hely és a házuk miatt érzett aggodalom igencsak próbára tette idegeiket.
A hotel nagyjából félórányi autóútra volt otthonuktól. Randi igyekezett fenntartani a család normális mindennapi életvitelét, így naponta visszaautózott a házhoz a gyermekeivel, hogy azoknak az edzéseikről és egyéb szokásos programjaikról továbbra se kelljen lemondaniuk. Ez igen kimerítő volt a számára.
A nap végén általában már egyikük sem vágyott másra, mint bezuhanni az ágyba, ahol a többé-kevésbé nyugtalan álom várt rájuk. Még ez is nehézségekbe ütközött azonban, miután beköltöztek a hotelbe az FFA-hoz tartozó fiatalok. Elég hangosak voltak, de az első este Randi még túltette magát ezen. Amikor a rákövetkező estén lefekvéshez készülődtek gyermekei, Randi észrevette, hogy a kamaszok lakrészének ajtaja félig nyitva van. Édesanyaként úgy érezte, hogy most pozitív módon lehetne valamit tenni az ügyben.
Udvariasan bekopogott, és szólt, hogy szeretne beszélni a fiatalokkal. Megértő anyukaként biztosította a tinédzsereket arról, hogy nem kíván a szórakozásuk és izgalmas élményeik útjába állni, aztán elmondta nekik, hogy milyen helyzetbe került a családja.
