Elmesélte, hogy voltak olyan alkalommal is, amikor sírva ment haza, mert kénytelen volt elhagyni a boltokat a fia „összeomlása” miatt. A gyermek hisztériája és a rá irányuló ítélkezések miatt Rachel már nem bírja a rosszindulatot.
Rachel kiemelte, amikor először sétáltak ki a pórázzal, a kisfia „RENKÍVÜL jól viselkedett. BOLDOG volt, nevetett, mosolygott, és igen, futott, de közel maradt hozzám”. Ennek ellenére sem kerülhette el a kritikus tekinteteket, de továbbhaladt.
„Nem értem, miért érzik szükségét a nők, hogy ilyen gyakran ítélkezzenek és megszégyenítsék az anyákat. Ami a te gyerekednek megfelel, az nem biztos, hogy az enyémnek is jó” – fogalmazott Rachel.
„Fiam most majdnem hároméves, és még mindig nagyon gyorsan fut – mintha sprintelné teljes erőből” – tette hozzá, megemlítve, hogy rendszeresen járnak különböző terápiákra a gyermek fejlődési elmaradásainak kezelésére, és hogy a fia jól fejlődik, semmi problémája nincs. „Jegyezd meg a nevét, egy nap futó lesz belőle!” – fejezte be némi iróniával az anya.
A kritikus tekintetek és megjegyzések ellenére csak egy szakember véleménye adhat valódi támpontokat ebben a kérdésben. Dr. Adam Spanier, a Marylandi Egyetem gyermekgyógyász professzora szerint „ez egy személyes döntés”. Hatékony lehet egy olyan gyermek esetében, aki hajlamos elkóborolni, fejlődési problémákkal küzd, és impulzuskontroll zavara van, bár ő maga nem támogatja a póráz használatát, mivel ez pszichológiai stresszt okozhat a gyermek korától függően. Hozzátette, ha mégis pórázt használunk, válasszuk a biztonságos hátizsák-típusút, mellyel elkerülhető a fulladásveszély.
