Annak a „kedves” utasnak szeretnék üzenni, aki ma a 7-es buszon azt mondta a 8. hónapjában lévő kismamának, hogy: Van két lábad, de ha annyira ülni akarsz, vitesd autóval a… – Legyen kedves ossza meg, aki felháborítónak tartja a mai fiatalság viselkedését!
Borzalom, hogy mennyire nem törődünk egymással a mai világban. A 7-es buszon hangzott el a következő vérlázító mondat! Tömeg, fiatal lány ül, kismama nagy hassal megkéri, hogy adja át a helyet, mire a válasz: „Van két lábad, de ha annyira ülni akarsz, vitesd autóval a segged.”Neked írom a levelet, te tizennyolc körüli lány, akinek a szájából a fenti mondat elhangzott. Nagyon nagy tévedésben élsz, segítek, hogy megértsd a helyzetet, amit annyira rosszul kezeltél. A kismama hasmérete alapján már volt legalább 8 hónapos terhes. Az egy dolog, hogy ilyenkor azért már elég nehéz a baba, de ettől még persze tud állni az anyuka a két lábán, hiszen nem mozgássérült. Csakhogy – majd meglátod, amikor gyereked lesz – amikor ilyen nagy hassal kell közlekedni, akkor megváltozik a test egyensúlya, sokkal ingatagabbá válik. Tudom, ez fizika, és azt általában utálják a korodbeli lányok, de attól még tény marad: a hasa nehéz, előre húzza, nehezebben egyensúlyozik, ergo könnyebben el is esik a kismama. A busz márpedig ráz, nagyokat fékez, veszélyes üzem, amikor egy kisbabáról van szó. Az a baj, hogy te addig láttál ki a fejedből, hogy egy idegen el akarja tőled rabolni a kényelmes helyedet. Lehet, hogy fáradt voltál, lehet, hogy fájt a lábad, nem tudhatom, hogy miért akartál annyira ülni, de az a helyzet, hogy bármi is legyen a problémád, nem nagyon vetekedhet azzal, hogy egy baba életét kell megóvni ilyen helyzetben. Ugyanis nem azért kell egy terhes nőnek leülnie, mert baja lenne a lábának vagy mert kényeskedik, hanem azért, hogy egy hirtelen kanyarnál vagy fékezésnél ne essen hasra, ne vágódjon neki a kapaszkodónak vagy ne álljon bele a hasába valaki másnak a könyöke a nagy tömegben. Merthogy ez mind végzetes lehet a babának.
Most mondhatod, hogy mi közöd neked más babájához, de pont annyi közöd van hozzá, hogy nem akarhatod, hogy a lelkeden száradjon, ha egy magzatnak baja esik. Megéri annyira őrizni a helyedet a buszon, hogy kockáztatod egy baba életét? Nem hiszem. Hacsak nem épp törött lábbal vagy kemoterápiás kezelés után rosszulléttel küzdve zötykölődsz a buszon, nem nagyon tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy neked nagyobb szükséged legyen az ülőhelyre, mint egy terhes nőnek. Segítsetek egy megosztással eljuttatni üzenetem ennek a drága fiatal hölgynek! Köszönöm! V. Leila /egy álló utas/ Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
