Bemutatkozás

MindenEgybenBlog

Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere.
Kedves böngésző a napi fáradalmaktól meg tud nálunk pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet találsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzánk.

Rólunk:
Mindenegyben blog indulási időpontja: 2012. március
Jelenleg két adminja van a blognak: egy fiú és egy lány.
Kellemes böngészést Mindenkinek!

Igaz történetek
A fiú meglátogatja a 100 éves anyját évtizedek óta először, és elhagyatottan találja a házát! Elolvastam nagyon-nagyon jó volt. És bevallom egy ponton elsírtam magam.
Mindenegyben Blog - 2024. május 06. (hétfő), 13:26

A fiú meglátogatja a 100 éves anyját évtizedek óta először, és elhagyatottan találja a házát! Elolvastam nagyon-nagyon jó volt. És bevallom egy ponton elsírtam magam. (5. oldal)

Hirdetés
Hirdetés
2024 máj 06

Ha anya nem lép közbe… Douglas elég dühös lett volna ahhoz, hogy azon az éjszakán gyilkoljon. És ez még azelőtt volt, hogy meglátta volna Adamet! Hogy tehette ezt Emma vele, ráadásul a mostohaapjával! A következmények émelyítőek voltak. Nem tudta megkerülni a dolgot.

Egy dolog azonban kristálytisztán látszott: hatalmas bocsánatkéréssel tartozott az anyjának.

Douglas tárcsázta Mrs. Sykes számát, amikor bezárt. A nő perceken belül felvette.

“Éppen az édesanyáddal vagyok, a kórházi szobájában – mondta Mrs. Sykes Douglasnak.

“Hogy van?” Douglas bemászott a kocsijába.

“Nehéz megmondani, Douglas. Az orvosok azt mondták, hogy még néhány napig kitarthat, de az is lehet, hogy a következő percben meghal. Egyszerűen nem tudják.”

“Éppen oda tartok, és Mrs. Sykes? Kérem, mondja meg neki, hogy nagyon sajnálom, és meglátogatom. Megtenné ezt a kedvemért?”

“Hát persze! Biztos vagyok benne, hogy szívesen látna téged.”

Douglas letette a kagylót, és egyenesen a kórház felé vette az irányt. Az utak csendesek voltak, és olyan gyorsan hajtott, ahogy csak tudott, fél órán belül odaért. Egyenesen anya szobájába ment.

Odabent csend volt, de nem kellett volna. Douglas az anya kórházi ágyának két oldalán elhelyezett gépeket bámulta, gépeket, amelyeknek csipogniuk kellett volna, de nem csipogtak. Anya arcán halvány mosoly ült, mintha valami szépről álmodna.

Hirdetés
[ ]

“Mrs. Sykes?” Douglas lassan odalépett az anyja ágya melletti széken felegyenesedve ülő nőhöz.

Mrs Sykes könnyes szemmel nézett rá. “Sajnálom, Douglas. Mondtam neki, hogy sajnálod, és úgy tűnt, megérti. Mondott valamit arról, hogy kiderül az igazság – vonta meg a vállát Mrs. Sykes, de nem volt hajlandó bővebben kifejteni. Látni akart téged, de egyszerűen nem bírta tovább.”

Douglas ismét anya mosolyára nézett, és könnyekben tört ki. Halványan érzékelte Mrs Sykes kezét a vállán, de már semmi sem számított. Elkésett. Anya elment.

Mit tanulhatunk ebből a történetből?

  • Hazugságokra nem lehet boldogságot építeni. Douglasnak nem lett volna szabad hazudnia a feleségének arról, hogy meddő. Ha nyíltan megbeszélték volna ezt a kérdést, talán erősebb kapcsolatot építhettek volna, ehelyett azonban egy meglévő problémát súlyosbított.
  • Néha a nyilvánvaló dolgok mögé kell nézni, hogy megtaláljuk az igazságot. Douglas mindent névértéken fogadott el, és ez megakadályozta abban, hogy meglássa a nagyobb képet a felesége terhességéről és az anyja árulásáról.
Hirdetés

Oszd meg ezt a történetet barátaiddal. Talán feldobja a napjukat és inspirálja őket.

Ezt a történetet olvasóink mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy író írta. Bármilyen hasonlóság a tényleges nevekkel vagy helyszínekkel pusztán véletlen egybeesés. Minden kép kizárólag illusztrációs célokat szolgál.

Hirdetés
Megosztás a Facebookon
Hirdetés
Hirdetés