A délutáni csúcsforgalomban, a tömött buszon egy fiatal srác azzal a jellegzetes, lenéző hangsúllyal így szolt a mellette ülő idős bácsihoz:
"Maguk egy teljesen más, primitívebb világba születtek bele, és abban élték le életük nagy részét.
Ezek után nem csoda, ha nem képesek megérteni a mai fiatalokat."
Mindezt persze olyan hangosan mondta, hogy a körülöttük állók – így én is – jól hallhattam. A tömegben páran lesütötték a szemüket, mások felháborodott arccal néztek.
A srác tovább folytatta:
"Bezzeg mi, mai fiatalok, az internet, az okostelefonok, a Facebook, a robotok korában nőttünk fel.
Mennyivel többet tapasztalunk, mi, mai emberek, mennyivel szélesebb a világképünk, gyorsabb a felfogásunk. Maguk ezt a világot már soha nem lesznek képesek megérteni."
A tömegben sokan köpni-nyelni nem tudtak a hallottak után.
Az idős bácsi azonban nem vesztette el a józan eszét és a humorérzékét.
Pár másodperces csend után ránézett a fiatal fiúra és ezt mondta neki:
"– Igaza van, fiatalember, nekünk mindez nem volt meg, amikor fiatalok voltunk. Úgyhogy nekünk kellett ezeket feltalálni. Ez ugyebár sokkal nehezebb dolog, mint használni őket. Ennyit a gyors felfogásról, meg a tájékozottságról…"
A válasz hallatán többen hangosan felnevettek, és a fiatal srác csak ült ott szótlanul, megszégyenülve…
Tetszett? Akkor ne felejtsd el megosztani!
