A mai történetünk minden család számára tanulságos lehet, a fáradt családapa hazatért a munkahelyéről, majd ledőlt a kanapéra és filmet nézett, közben a felesége a gyerekek lefektetésével volt elfoglalva.
A gyerekek nem akartak aludni és sírni kezdtek. A férfi, hogy ne hallja a gyerekek sírását felhangosította a tévét, a felesége a nappaliba szaladt és rákiabált : “Ilyen zajban soha nem alszanak el a gyerekek.” Elkezdődött a veszekedés.
A férj szemrehányóan azt mondta a feleségének, hogy lusta, egész nap nem csinál semmit, ő pedig egész nap dolgozik, hogy a családját eltartsa.
Az ami ezután következett szinte hihetetlen, az asszony elment otthonról, a gyerekeket a férjével hagyta. Két nap elteltével egy levelet kapott a férjétől, amely a következő sorokat tartalmazta.
“Kérlek bocsáss meg azért amiért úgy viselkedtem veled. Amióta elmentél, volt elég időm, hogy átgondoljam a dolgokat. Te azzal voltál elfoglalva, hogy lefektesd a gyerekeket. Reggel amikor felébredtem és láttam, hogy nem vagy sehol ki kellett vennem egy szabadnapot, hogy itthon maradjak a gyerekekkel. Egy percet sem tudtam pihenni, száz fele kellett figyelnem azért, hogy minden rendben legyen.
A gyerekeket meg kellett etetnem, fürdetnem és játszanom is kellett velük. Egész nap azt éreztem, hogy be vagyok zárva a saját lakásomba és még az sincs akivel egy szót válthatnék. Most megértettem, hogy milyen feladatokat végzel el nap mint nap.
Két nap múlva úgy éreztem, hogy minden rutinosan működik, kibírtam két napot és egy éjszakát nélküled, ennyi idő alatt volt miről gondolkodnom és a következőkre jutottam:Megértettem mennyire fárasztó számodra minden nap, mert amikor anyává válsz akkor minden perced a gyerekek foglalják le, ez sokkal fárasztóbb mint az irodában töltött 10 órás munkaidő.
