Bruce azon gondolkodott, hogy egy levelet küld anyjának és megköszöni, hogy örökbe adta őt és így jobb élete lett.
“Nagyon jó életem volt, az amerikai hadseregben szolgáltam, gyönyörű gyerekeim vannak, jó az életem.” mondta a férfi.Bruce felhívta a Japánban lévő amerikai nagykövetséget, még magándetektívet is felfogadott de sajnos semmi eredményt nem kapott.
De egyik nap Bruce egy német konferenciára utazott és egy katona mellett ült, akinek szintén japán volt az édesanyja.
A férfi Harris admirális volt, aki megigérte Bruce-nak, hogy segít megtalálni az anyját. Aztán Bruce munkahelyén egyik nap csengett a telefon.
“‘Örömmel tudatjuk önnel, hogy megtaláltuk az édesanyját, a neve Nobue Ouchi.” mondta a hang telefonban.
Néhány perccel később megszólalt a telefon és Bruce egy tolmács segítségével tudott édesanyjával beszélni.
Az anyja elmondta, hogy nemsokára 65 éves lesz és nagyon szeretné, ha Bruce eljönne a születésnapjára. 10 nappal később a férfi el is utazott és szülőfalujában meglátott egy éttermet, melynek a neve “Bruce” volt. Az anyja a fia tiszteletére nevezte így az éttermet.
Sajnos Nobue három évvel később meghalt, de Bruce azt mondta nagyon boldog, hogy felfedezhette családi örökségét.
Bruce most amerikainak és japánnak is érzi magát, vér szerinti anyjának köszönhetően. Micsoda gyönyörű történet.
