Elena Desserich életvidám, aranyos, mosolygós kislány volt, aki imádott rajzolni, és már korán megtanult pár betűt is. Minden napja boldogan telt imádott szülei és húga társaságában! Azonban sajnos mindez tragikus fordulatot vett: egy rosszulléte után a szülei elvitték orvoshoz, aki megállapította, hogy a kislánynak gyógyíthatatlan rákbetegsége van, és már csak pár hónapja van hátra.
A szülei úgy döntöttek, hogy nem mondják el neki a diagnózist, hogy ne keserítsek meg élete utolsó hónapjait. Nem sokkal később a kislány egyre rosszabbul lett, alig tudott nyelni és beszélni. Már leginkább csak írásban tudta kifejezni magát a szülei felé, akik azonban mit sem sejtettek arról, hogy a kislány annak ellenére, hogy nem mondták el neki, mindenről pontosan tud, és mindent pontosan ért.
Hirdetés
Kis, post-itekre írt jegyzetekben kommunikált a családjával, amelyeket a lakás számos pontján helyezett el. A legtöbb azonban csak azután került elő, hogy az év augusztusában a kislány elhunyt.
A szülei a kislányuk jegyzeteinek javát ezután találták csak meg, és halála után még hetekig, hónapokig mindennapos volt, hogy elrejtett üzenetekre bukkantak a házban. Búcsúüzenetek voltak… Keserédes volt a számukra, mert egyrészt üzenet volt elhunyt lányuktól, másrészt pedig emlékeztette őket a tragikus veszteségükre.
