Ő az, aki halkanBölcsőd fölé hajol,Ő az, aki nekedAltató dalt dalol.Megmosdat, megfürdetMegfésül szépen,Tündér mesét mondLágy téli estéken.Amikor beteg vagyŐ az, aki ápol,Két szemében mennyiAggódás, gond lángol.Ő az, aki mindigImádkozik értedNincs, óh nincs határaNagy szeretetének.Tele van a lelkeÉrted égő fénnyel,Ne bántsd meg őt sohaEngedetlenséggel.