“A kérdéseim megvannak, a válaszokat még nem kaptam meg:
– Hogyan történhetett meg, hogy V. János hosszú-hosszú éveken át folytathatta ezt a gyalázatot?!– Megtörtént-e az ő alkalmassági tesztelése, ha igen: pláne hogyan fordulhatott elő mindez?– Milyen volt annak a rendszernek a felépítése, amely az elején, majd évek múlva sem dobta ki magából V. Jánost és K. Endrét?– Mi volt K. Endre kegyelmi kérvényének az útja, AZ ELEJÉTŐL A LEGVÉGÉIG?! Ki terjesztette elő? Mivel indokolták? Miért hagyták jóvá? Miért ellenjegyezték? PONTOSAN MI ALAPJÁN?! Szeretném megérteni az egész folyamatot!– Az úgynevezett szokásjog adott-e korábban kegyelmet más V. Jánosoknak és K. Endréknek?!
Természetesen tiszteletben tartom hazám törvényeit -így a kegyelmi törvényre vonatkozó szokásjogokat is-, ugyanakkor az észszerűség válaszokért kiált, többek között azért, mert a társadalomnak tudnia kell például azt, hogy szabadulhatott-e másik K. Endre hasonló körülmények között?!
És el kell oszlatni azt a kételyt is, amely szerint vannak olyanok, akik borzalmas bűnöket követnek el, ám -politikai kapcsolatok birtokában- kisebb büntetéssel is megúszhatják, mint kapcsolatok nélküli társaik… És ez minden oldalra egyaránt érvényes lehet!
Szilárd meggyőződésem, hogy amíg a széles nyilvánosság nem ismeri meg ennek az ügynek a fontos részleteit, addig az államszervezet helyed ad a sokszor méltatlan találgatásoknak, pletykáknak és igazságtalanságoknak, ez pedig szerintem súlyosan sérti a társadalom, de még inkább a hasonló ügyek áldozatainak az érdekeit” – írja bejegyzésében Tvrtko.
