Ahogy arról a Blikk is beszámolt, a majomhimlő egy igencsak ritka vírusfertőzés, amely nagyon nehezen terjed emberek között, az elmúlt időben azonban egyre több fertőzöttet regisztráltak szerte a világban, köztük több európai országban, például az Egyesült Királyságban, Portugáliában, sőt, most már Németországban is, ami a szakemberek figyelmét is egyre jobban felkeltette.
Németországban a közegészségügyért felelős Robert Koch Intézet (RKI) például már egy figyelmeztetést is kiadott a betegség terjedése miatt.
Az első emberi eseteket 1970-ben írták le Közép-Afrikában. Úgy tűnik, az ezredforduló óta nő az esetek és a járványok száma Afrikában, valószínűleg a himlő elleni védőoltások megszakításával.
A himlővakcina ugyanis úgynevezett keresztvédelmet biztosít a majomhimlő vírusa ellen.
A majomhimlő a himlő rokona, egy olyan betegség, amit felfedezése után tíz évvel, 1980-ban sikerült visszaszorítani, szinte felszámolni.
A betegség jellemzően két-négy hétig tart, és a tünetek a fertőzés után 5-21 nappal jelenhetnek meg a testen, bárhol.
A majomhimlő tünetei általában lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, hátfájással, hidegrázással, kimerültséggel és duzzadt nyirokcsomókkal kezdődnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez utóbbi tünet jellemzően az, ami segít az orvosoknak megkülönböztetni a majomhimlőt a bárányhimlőtől vagy a himlőtől.
Ha egyszer belázasodik a beteg, a majomhimlő fő jellemzője a csúnya kiütések megjelenése, egy-három nappal később. Gyakran az arcon kezdődik, majd átterjed a test más részeire is.
[LAPOZAS]
A léziók csúnya érési folyamaton mennek keresztül, a foltoktól (lapos elváltozások) a papulákig (magas elváltozások), hólyagokig (folyadékkal teli elváltozások), majd pustulákig (gennyel telt elváltozások) és végül varasodásig (kérges elváltozások), majd végül leválhatnak.
Az emberen megjelenő majomhimlő elsősorban Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdőinek vidékén okoz megbetegedéseket, Európában nem jellemző, most kezdenek új eseteket regisztrálni.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban ötven éve regisztrálták az első emberi majomhimlős esetet, azóta 11 afrikai országban jelentettek fertőzést: Beninben, Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Gabonban, Elefántcsontparton, Libériában, Nigériában, a Kongói Köztársaságban, Sierra Leonéban és Dél-Szudánban.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint a majomhimlőt állatokkal vitték be 2003-ban az USA-ba.
Kanada hírek szerint tucatnyi gyanús esetet vizsgál Montreal környékén, Spanyolország és Portugália több mint 40 lehetséges és megerősített esetet észlelt, az Egyesült Királyságban pedig összesen kilencet erősítettek meg.
Az Egyesült Államokban, Massachusetts keleti államában a héten egy ritka majomhimlős esetet állapítottak meg egy nemrégiben Kanadába utazó férfinál, és az egészségügyi hatóság vizsgálja, hogy ez összefüggésben állhat-e az európai esetekkel.
A WHO felhívja a figyelmet, hogy a védekezés nélküli szex komoly kockázat. A szakértők arra kérik a nem monogám kapcsolatban élőket, hogy figyeljenek oda a testükön esetlegesen megjelenő elváltozásokra, és tünetek esetén forduljanak orvoshoz.
A partnereiket gyakran váltogató férfiak a legveszélyeztetettebb kockázati csoport. Portugáliában bejelentett esetek többsége fiatal, zömmel férfiak. Bőrsérüléseik vannak, állapotuk stabil.
Azt nem közölték, hogy a férfiak korábban Afrikába utaztak-e, vagy bármilyen kapcsolatuk lett volna a közelmúltban Nagy-Britanniában vagy máshol történt esetekkel.
[LAPOZAS]
Korábban nem dokumentálták, hogy a majomhimlő szexuális úton terjed, de a fertőzött emberekkel, ruházatukkal vagy ágyneművel való szoros érintkezés valós kockázat.
A vírust elkapható egy fertőzött állat harapásától vagy marásától, nyershús evésétől, fertőzött emberrel való közvetlen érintkezéstől vagy szennyezett ágynemű vagy ruházat megérintésével.
A vírus a bőrsérüléseken, a légutakon vagy a nyálkahártyákon (a szemen, az orron vagy a szájon) keresztül jut be a szervezetbe.
Feltételezések szerint az emberről emberre történő terjedés elsősorban nagy légúti cseppek útján történik, amelyek általában nem haladhatnak meg néhány lábnál tovább, ezért hosszan tartó személyes érintkezésre lenne szükség.
Amint arról az imént írtunk, brit szakértők azt mondták, hogy a majomhimlő szexuális érintkezés útján is terjedhet.
Az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége (UKHSA) volt az első egészségügyi hatóság Európában, amely május 7-én nyilvánosan jelentett egy majomhimlő esetet egy olyan személynél, aki nemrégiben repült Nigériából az Egyesült Királyságba. Azóta összesen kilenc esetet erősített meg .
Az UKHSA a héten viszont már azt közölte, hogy két új majomhimlős esetet azonosítottak, egyet Londonban és egyet Délkelet-Angliában, így az összesített szám kilencre nőtt.
A közlemény szerint egyik személy sem utazott korábban Afrikába, így valószínű, hogy az Egyesült Királyságban fertőződtek meg.
Jelenleg nincs specifikus kezelés a majomhimlőre, és általában magától elmúlik. Amerikai epidemiológusok szerint a szokásos háztartási fertőtlenítőszerek megölhetik a majomhimlő vírust, így a mindennapi higiéniának fontos szerepe van a megelőzésben.
A himlő elleni védőoltás rendkívül hatékony a majomhimlő megelőzésében, de mivel a himlőt több mint 40 évvel ezelőtt felszámolták, az első generációs himlőoltás már nem elérhető a nagyközönség számára.
A Bavarian Nordic által a himlő és a majomhimlő megelőzésére kifejlesztett újabb vakcinát engedélyeztek az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Kanadában (Imvanex, Jynneos és Imvamune néven), és zajlik a vírus elleni szerek fejlesztése.