Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem docense azt mondta: a tárgyalás menetének megítélésében eligazítást ad a jóhiszeműség és a tisztesség alapelve is. Kiemelte: a közös megegyezést akkor is meg lehet támadni a bíróságon, ha az egyik fél szerint az színlelt volt, vagyis az egyik oldalon hiányzott a szerződési szándék – ilyenkor azonban a mások lesznek a jogkövetkezmények, mint az érvénytelen közös megállapodásnál.
A próbaidő sem jelent teljes cselekvési szabadságot
A próbaidő nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, mégis általában a felek a törvényi maximumot, három hónapot kötnek ki a szerződések többségében – mondta Párkányi Rita A próbaidő és az általános magatartási követelmények című előadásában. A jogviszony próbaidő alatt sem mondható fel korlátozás nélkül: természetesen ekkor is tilos a joggal való visszaélés – emlékeztetett.
Az ügyvéd a próbaidő rendeltetésellenes kikötésének néhány jellemző esetét is felsorolta. Ilyen például, ha változik a munkaadó tulajdonosa; ha a munkavállaló korábbi munkaviszonyának megszüntetése után ugyanazzal a munkaadóval új munkaviszonyt köt próbaidővel; ha a korábbi, határozott idejű munkaszerződést határozatlan idejű követi, szintén próbaidővel. Ezekben az esetekben a munkavállaló jogos érdeke csorbul. Párkányi Rita a munkáltatóknak azt tanácsolta, hogy a próbaidő alatt megszüntetett munkaviszonyok esetén is őrizzék meg a megszüntetést alátámasztó tények dokumentációját.
Forrás: Pr7/munkajog.huForrás: http://profit7.hu/
