A Föld stabilitása vészesen közeledik a végéhez, állítják a tudósok egy friss tanulmányban. A Föld rendszerének állapotjelző kilenc mutatója közül hat az emberiség már átlépte azt a határt, amelyen belül a környezet még képes lehet az önszabályozásra. Ez arra utalhat, hogy a Föld maga mögött hagyta az elmúlt bő tízezer év állandó állandóságának időszakát, amely az emberi civilizáció fejlődésének feltételeit biztosította.
A bolygóhatárok koncepcióját 2009-ben Johan Rockström, a Stockholm Resilience Center vezetője és társai alkották meg. A cél az volt, hogy a bolygó és az emberiség szempontjából kulcsfontosságú főbb paraméterek mentén írják le és számszerűsítik az emberi tevékenység földi rendszerekre gyakorolt hatását. A keretrendszer nem csupán a klímaváltozásra, hanem egyéb folyamatokra, mint a globális édesvízhasználatra vagy a vegyi szennyezésekre is kiterjed.
A Föld stabilitását és rugalmasságát megőrző kilenc kritikus folyamat:
Ezek a határok azt jelölik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben zavarja meg a földi rendszereket. ezen határokon belül maradunk, a Föld rendszerei képesek fenntartani az elmúlt tízezer év során megszokott állapotot, amely biztonságos működési teret biztosít az emberiség számára.
Az új kutatás szerint az emberi tevékenység 2023-ra mind a kilenc kritikus folyamatot megzavarta, és ha már a fenntarthatóság határát is átlépte. Ezek közé tartozik a klímaváltozás, a bioszféra integritásának csökkentése, a földhasználat változása, az édesvízhasználat, a nitrogén és foszfor áramlási ciklusai, valamint a vegyi és egyéb környezetszennyezés.
A bolygóhatárok átlépése katasztrofális következményekkel járhat, nemlineáris, hirtelen környezeti változásokat idézve elő. Míg 2009-ben csak három, 2015-re már négy folyamat esetében léptük át a határt. 2023-ra pedig a kutatók szerint hat folyamatnál léptük túl a fenntarthatóság határát.
A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bolygó ellenálló képességének gyengülése még a klímaváltozásnál is aggasztóbb. Johan Rockström szerint ez akár lehetetlenné is teheti a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartását, amit a Párizsi Klímaegyezmény célként tűzött ki.
Katherine Richardson, a kutatás lép vezetője, a Koppenhágai Egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy az emberiség számára ismeretlen területre, ahol a stabilitás elvesztése drámai változásokat hozhat. Hasonlatot is tett: a Föld jelenlegi állapotát egy magas vérnyomásban szenvedő emberéhez hasonlította, amely nem jelez közvetlenül szívinfarktust, de jelentősen növeli annak kockázatát.
A tanulmány szerzői szerint az új eredmények ébresztőként szolgálhatnak az emberiség számára, és ösztönözhetik a fenntartható fejlődés jelentős lehetőségeinek kiaknázását. Az elmúlt tízezer év stabilitása az emberi civilizáció fejlődésének alapja volt, de mára a földi környezet változékonysága meghaladta ezt a viszonyt. Egyre több tudós az emberi tevékenység miatt egy új földtörténeti korszak, az antropocén kezdődik.
Az antropocén elnevezés arra utal, hogy a Föld arculatát immár nagymértékben az emberi tevékenységek határozzák meg, és ennek következményei döntően befolyásolják bolygónk jövőjét.