A NASA még 2009-ben indította el a hat évre tervezett Jéghíd műveletet (Operation IceBridge), amelynek célja, hogy a déli sarkvidék jégtakarójának olvadását, és annak lehetséges következményeit vizsgálják. 17 repülőút alatt 50 kutató segítségével térképezték fel az Antarktisz nyugati részének jégpáncélját, és tapogatták le speciális lézerműszerekkel és jégradarral a fagyott rétegek alatt található felszínt.
Remekül ment a projekt, azonban menet közben valami olyasmire bukkantak, amire nem számítottak. A radarképeken városszerűen elhelyezkedő kőzetfelszíni struktúrákat figyeltek meg a 2300 méter vastag jégpáncél alatt.
“Nagyon kicsi a hibahatára a lézeres műszereinknek, ezért igencsak meglepődtünk azon, amit a felvételeken láttunk” – mondta állítólag Nathan Borowitz, az IceBridge-projekt tudósa.
Bár a NASA-tudós szerint az infravörös képek egyszerűen csak érdekes formációkat ábrázolnak, más “szakértők” azt állítják, azok nyilvánvaló bizonyítékok az ősi emberi mérnöki munkákra. Szerintük igenis lehetséges, hogy ősi település maradványai vannak a 2,3 kilométeres jégtakaró alatt.
“Tisztán felismerhető, hogy valamiféle ember alkotta építmények vannak a képeken. A minták egyértelműen mutatják, hogy nem természetes geomorfológiai képződményekről van szó” – mondta a kalkuttai régészeti hivatal vezető régésze, Ashoka Tripathi, miután látta a felvételeket.
“Ezek a képek csak az Antarktisz egy kis részét mutatják meg, ami a vastag jégtakaró alatt rejtőzik. Lehetséges, hogy vannak még olyan területek, amelyeken hasonló alakzatokat fognak majd felfedezni.”
Hogyan kerülhetett a fagyott kontinensre emberi település? Ez a kérdés fogalmazódik meg mindenkiben. Erre azonban egy másik kérdés rejti a választ: Ki térképezte fel az Antarktiszt jégtakaró nélkül, és ki rajzolta le 500 évvel ezelőtt vagy még régebben?
Köztudott ugyanis, hogy egy török admirálisnak, Piri Reisnek tulajdonított térképdarabon már 1513-ban feltüntették a rejtélyes déli kontinens jégtakaró nélküli körvonalait. A térképet egy korábbi tengerészeti térképről másolhatták át, de azt sosem találták meg. Ezen az Antarktiszt Maud királynő földjének nevezték.
[LAPOZAS]
A déli kontinenst hivatalosan csak 1818-ban fedezték fel, és csak az 1950-es években sikerült a föld mélyére hatoló radartechnikával olyan térképet készíteni róla, ami megmutatta a jégsapka alatt húzódó szárazföldek valódi körvonalait.
A kutatók remélik, hogy ha végre sikerül a NASA-nak elindítania 2017-ben az ICESat-2 földi jégtakarót kutató amerikai műholdat, ami 500 km-es, Föld körüli pályáról pásztázza majd a déli sarkvidéket, akkor többet megtudhatnak a jégpáncél által elrejtett különös objektumokról. Azonban erre várni kell, mert már így is 200 millió dollárral túllépték a költségvetést, és a startot is folyamatosan halogatják.
Néhány, állítólagos bennfentes szerint mindez csak időhúzás, mert egyes rejtőzködő szervezetek nem szeretnék, ha túl sok minden kiderülne az Antarktisz titkaiból… ráadásul a hírt próbálják internetes hoax-nak, hírlapikacsánakbeállítani.
Bármit is rejt a távoli fagyos világ jégtakarója, napjainkban csak néhány igazán szerencsés kutató juthat el a távoli kontinensre. Mindenki más pedig olyan elmélettel áll elő, amilyennel csak akar, úgysem fogja senki megcáfolni még jó ideig…