
Nekem ez megadatott. Igaz, ki kellett várnom türelmesen, de megérte. Ma már 54 éves vagyok, és szerelmes, mint egy tini. Megmondom őszintén, a legjobb barátnőm se hitt abban, hogy találok valakit „az én koromban”. Hányszor hallottam, még anyukámtól is, hogy a középkorú pasik fiatal lányt akarnak, hacsak nem hajléktalanok. Lám, itt vagyok én, a tökéletes ellenpélda. Pedig nem lettem szebb, fiatalabb vagy soványabb. És a párom így szeret, ahogy vagyok. A történetemet pedig azért meséltem el, hogy senki ne gondolja, hogy negyven felett mindent el kell tűrni. Egyébként még egyedül lenni is jobb, mint egy pocsék házasságban. Tapasztalatból mondom mindenkinek!