Szegedi Sándor hozzátette:tavasszal- nyáron az egyre hosszabb napos időszaknak és a magasabb napállásnak köszönhetően tovább javul a napsugárzás hatékonysága, ami gátolhatja a vírus megtelepedését a napsütötte felületeken.
A koronavírus-járvány az időjárás-előjelzésre is hatással van.
A meteorológusok által használt időjárás-előrejelző modellek különösen érzékenyek a pillanatnyi kiinduló időjárásállapotra, ezért mind a földfelszínen, mind a magaslégkörben – különböző magassági szinteken – mérni kell a hőmérsékletet, légnedvességet, szélsebességet és szélirányt.
– A méréseket többféle módszerrel végzik: ballonos rádiószondákat használnak – hazánkban Szegeden és Budapesten naponta két-két felszállás van, ahogy emelkedik a ballon, folyamatosan küldi az adatokat. Illetve a menetrendszerinti repülőgép-járatok a felszállási és leszállási pályájukon, illetve az utazómagasságban mérik az adatokat. Ezeknek az úgynevezett AMDAR-méréseknek (Aircraft Meteorological DAta Relay – repülőgépes meteorológiai adattovábbító rendszer) nagy szerepük van az előrejelzések pontosságában, különösen a változékony időjárási helyzetekben. A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett 70 százalékos légiforgalom-csökkenés révén 40 %-ra esett vissza az AMDAR-mérések száma az európai meteorológiai szolgálatokat tömörítő EUMETNET adatai szerint – tájékoztatott Lázár István, a DE TTK Meteorológus Tanszék adjunktusa.
HirdetésA szakember hozzátette: a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) szimulációi alapján az AMDAR-mérések nélkül a következő 12 órára vonatkozó előrejelzések pontossága 10-15%-kal esett vissza az északi féltekén a 400 és 100 hPa közötti magasságokon, ami megközelítőleg 7 és 16 km-es magasságot jelent, a déli féltekén ennél kisebb mértékben, ott ugyanis a légiforgalom is csekélyebb.
Sajtóiroda – TPL
Forrás: https://hirek.unideb.hu/
