9. 1961-ben a Két félidő a pokolban című film forgatása miatt ő is rendszeresen fociedzéseket vett, reggel hatkor voltak a tréningek. 1968 nyarán pedig nyolc kilót adott le, mert attól félt, beskatulyázzák és ő lesz a humoros kövér ember a filmeken.
10. Imádott utazni, szinte minden nyáron külföldre ment, megtehette, mert elismert színészként kapott útlevelet. A legjobban Londont szerette, ahol számtalan darabot és filmet megnézett. Volt olyan év, amikor 19 színházi előadást látott az angol fővárosban és több mint harminc filmet nézett meg.
11. A másik kedvence Párizs volt. Egyszer megesett, hogy egy apró, kis tetőtéri lakást vett ki, amely az Eiffel toronyra nézett. A háziasszony 20 frankot kért a szobáért naponta, majd megjegyezte, csak a kilátás megér vagy tíz frankot. Márkus erre a következőt válaszolta: adja ide tíz frankért és esküszöm, hogy nem nézek ki az ablakon! Nem járt sikerrel.
13. Ha otthon pihent, akkor tévét nézett, olvasott vagy éppen lemezeket hallgatott. Több angol nyelvű színházi és filmes magazinra is előfizetett, s az utolsó betűig kiolvasta őket.
14. Minden este fél hatra rendelt taxit, azzal ment a Madách Színházba. Habár elég lett volna fél hét előtt megérkeznie, 17.45-kor minden este ott volt. Belépett, megkérdezte a pénztárost, hogy hány néző lesz este, és mindig megnézte a plakátokat és hirdetményeket is. Ha helyesírási hibát talált, azonnal szóvá tette.
15. A felkészületlen színészek joggal féltek tőle, hiszen a próbákon is megkövetelte a pontosságot és a súgóknak is elmagyarázta, ha egy színész ront, ne javítsák ki, hiszen akkor apró különbséggel kétszer mondja el ugyanazt, hanem a következő mondattal segítsenek neki.
16. Soha nem házasodott meg és gyermeke sem született. A színjátszás volt az élete és az édesanyja, akihez végtelenül ragaszkodott.
