A szabadság kiadásának időpontját – szemben a korábbi egy hónapos határidővel – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően.
Az új Munka Törvénykönyve már nem tartalmaz a szabadságra vonatkozó rendelkezések körében a munkavállalót terhelő bejelentési határidő alóli kivételt (a korábbi szabályozás szerint az életkor előrehaladtával növekvő alapszabadság egynegyede tartozott a munkavállaló rendelkezési körébe, ebből három napot a bejelentési határidőre való tekintet nélkül volt köteles kiadni a munkáltató olyan körülmény felmerülése esetén, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése a munkavállaló számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járhatott), de a munkavállaló egyéb jogcímen – a fentiekben már említettek szerint, különös méltánylástérdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok felmerülése esetén – mentesülhet a munkavégzésalól.
A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot.
Fontos újdonság, hogy a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki aszabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felekmegállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és azéletkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát.
Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni(például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak.
A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő
kiadására, ha arra kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenülés súlyosan érintő ok fennállása esetére felhatalmazza.
Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni a törvény (ezekre az esetekre az előző Mt. nem igényelt kollektív szerződéses felhatalmazást a szabadság egynegyedének tárgyévet követő év március 31-ig történő kiadásához – kollektív szerződés június 30-ig hosszabbíthatta meg a kiadásra nyitva álló határidőt –, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a negyedrésznél több szabadság tárgyéven túli kiadását is lehetővé tette).
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okesetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló mármegkezdett szabadságát megszakíthatja.
A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
A szabadság kiadásának fenti szabályaitól kollektív szerződés bármely irányban eltérhet. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A gyakorlatban nehézségeketokozott a szabadság napokban történő megfelelő kiadása az egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat érintően.
Az Mt. ezt a problémát úgy oldja meg, hogy a munkavállaló munkaviszonyára irányadó napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra történő munkavégzés alóli mentesülést és a szabadság ezzel egyező óraszámban történő elszámolását írja elő. Munkaidőbeosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend (heti öt nap, hétfőtől péntekig) és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A szabadság megváltása kizárólag egy esetben megengedett: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. Változást jelent, hogy a fordított helyzetben – azaz ha az arányosnál több szabadság került kiadásra a munkavállaló részére – az új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató a különbözetre kifizetett munkabért visszakövetelje. A munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadság tartamát. Ha a kiadott szabadságot óraszámban kell elszámolni, a nyilvántartásnak is ebben kell történnie.
A szabadságra való jogosultság 2024-ben a Munka törvénykönyve szerint
A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.
HirdetésMindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:
- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
- a szabadság időtartama,
- a szülési szabadság időtartama,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (a naptári évre esőegyes keresőképtelenségek tartamát össze kell számítani),
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladótartama,
Az Mt. a korábbiakhoz képest általánosságban szűkebben szabja meg a tényleges munkavégzés nélkül szabadságra jogosító időtartamok körét (az előző Mt. szerint szabadság járt a betegség miatti keresőképtelenség és a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára, de a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára is), azonban a munkavállalóra nézve kedvező változásokkal is találkozhatunk (a reprodukciós eljárás és az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat időtartama nem jogosított szabadságra a korábbi szabályok szerint).
A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.
Táppénz 2024 kalkulátorral kiszámolhatod, hogy mennyi táppénre vagy jogosult.
A cafeteria juttatásokról bővebben a Cafeteria 2024 cikkünkben olvashatsz.
