Az alapszabadságon felül számos tényező úgynevezett pótszabadságra jogosítja a dolgozót. A munkáltatónak nem szükséges egyes változást eredményező körülmény esetén külön tájékoztatnia a munkavállalót, ellenben kötelessége a szabadságot nyilvántartani. A félreértések elkerülése végett jobb, ha a dolgozó tisztában van az őt megillető szabadság pontos mértékével – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Miből indulunk ki? Az alapszabadság mértéke húsz munkanap – fontos, hogy nem naptári nap, hanem munkanap – hangsúlyozta dr. Heinrich Renáta.
Szabadság tehát csak olyan napokra írható ki, amikor a munkavállaló egyébként munkát végezne. Így a megszakítás nélküli tevékenységet folytató dolgozó vasárnapra is vehet ki szabadságot, míg a heti öt napban tevékenykedő irodai asszisztens jellemzően hétköznapokra vagy szombati „ledolgozásokra".
A pótszabadságok: mit adjunk hozzá a húsz munkanaphoz?
25 és 31 éves kor között háromévente kapunk ajándékba további egy-egy nap szabadságot az előző időszakhoz képest, míg a 31. és 45. életév közt kétévente örülhetünk a napok növekvő számának. A munkavállalónak abban az évben jár először a pótszabadság, melyben az adott életkort betölti.
Az életkor alapján járó pótszabadság kiadása a munkáltató és a munkavállaló közti megállapodás alapján az esedékességet követő év végéig áttolható. Az életkort érintve: a fiatal munkavállaló (aki 18. életévét még nem töltötte be) évente öt munkanap pótszabadságra jogosult.
A munkavállalónak tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek esetén egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét nap pótszabadság jár.
Fogyatékos gyermekek esetén ez a szám gyermekenként két nappal nő; utoljára abban az évben vehető figyelembe a családi helyzet, amelyben a tizenhat éves kort a gyermek betölti.
Az apák gyermekszületés esetén öt, ikergyermekek esetén hét munkanap pótszabadság jár, legkésőbb a születést követő második hónap végéig – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője
Egyéb körülmények
Évente öt munkanap extra szabadság jár a munkavállalóknak, ha az alábbi helyzetek valamelyikével kell megküzdeniük munkájuk során.
Föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó alkalmazottak; megváltozott munkaképességű személyek; fogyatékossági támogatásra jogosult; vakok személyi járadékára jogosultak.