Az alapszabadságon felül számos tényező úgynevezett pótszabadságra jogosítja a dolgozót. A munkáltatónak nem szükséges egyes változást eredményező körülmény esetén külön tájékoztatnia a munkavállalót, ellenben kötelessége a szabadságot nyilvántartani. A félreértések elkerülése végett jobb, ha a dolgozó tisztában van az őt megillető szabadság pontos mértékével – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Miből indulunk ki? Az alapszabadság mértéke húsz munkanap – fontos, hogy nem naptári nap, hanem munkanap – hangsúlyozta dr. Heinrich Renáta.
Szabadság tehát csak olyan napokra írható ki, amikor a munkavállaló egyébként munkát végezne. Így a megszakítás nélküli tevékenységet folytató dolgozó vasárnapra is vehet ki szabadságot, míg a heti öt napban tevékenykedő irodai asszisztens jellemzően hétköznapokra vagy szombati „ledolgozásokra".
A pótszabadságok: mit adjunk hozzá a húsz munkanaphoz?
25 és 31 éves kor között háromévente kapunk ajándékba további egy-egy nap szabadságot az előző időszakhoz képest, míg a 31. és 45. életév közt kétévente örülhetünk a napok növekvő számának. A munkavállalónak abban az évben jár először a pótszabadság, melyben az adott életkort betölti.
Az életkor alapján járó pótszabadság kiadása a munkáltató és a munkavállaló közti megállapodás alapján az esedékességet követő év végéig áttolható. Az életkort érintve: a fiatal munkavállaló (aki 18. életévét még nem töltötte be) évente öt munkanap pótszabadságra jogosult.
HirdetésA munkavállalónak tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek esetén egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét nap pótszabadság jár.
Fogyatékos gyermekek esetén ez a szám gyermekenként két nappal nő; utoljára abban az évben vehető figyelembe a családi helyzet, amelyben a tizenhat éves kort a gyermek betölti.
Az apák gyermekszületés esetén öt, ikergyermekek esetén hét munkanap pótszabadság jár, legkésőbb a születést követő második hónap végéig – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője
Egyéb körülmények
Évente öt munkanap extra szabadság jár a munkavállalóknak, ha az alábbi helyzetek valamelyikével kell megküzdeniük munkájuk során.
Föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó alkalmazottak; megváltozott munkaképességű személyek; fogyatékossági támogatásra jogosult; vakok személyi járadékára jogosultak.
