A tanulmány szerint az alkalmatlan vezetők tétovák, rossz a reakciókészségük, nem kellően rutinosak, nem eléggé találékonyak, nem rendelkeznek megfelelő ismerettel sem arról a településről, ahol közlekednek, sem a járműről, amit használnak, és nincsenek tisztában a közlekedési szokásokkal. Hozzáteszik: ezek a sofőrök legalább annyira nincsenek tekintettel a többi vezetőre, mint a renitensek kategóriájába tartozók.
Az egyesület úgy véli, ma Magyarországon a jogosítvány megszerzésének nagyon alacsony kritériumai vannak, éppen ezért szigorítanák a feltételeket, ezáltal vissza lehetne szorítani a baleseteket és színvonalasabb közlekedéskultúrát lehetne megteremteni.
A Közlekedéspszichológiai alapvetések című helyzetelemzésben azt is olvasható, hogy a szervezet szerint a szigorítás egyben környezettudatosságot is jelentene.
A tanulmányban úgy vélik, a jogosítvány megszerzésének procedúrája egy iparággá vált, amelyből autógyárak, autószalonok, autószerelők, KRESZ-oktatók, vizsgáztatók és cégek profitálnak. Azt, hogy mi az oka a rossz közlekedési kultúrának, több tényezőre vezetik vissza.
Egyik példaként a településvezetést említik, amely szerintük sok hibát vét közlekedéspolitikájában, például a csúcsforgalomban végzett útfelújításokkal, hosszú útfelújítási munkákkal, de szerintük a rendfenntartó szervek is sokszor azt a benyomást keltik az utazókban, hogy nem is saját biztonságuk érdekében intézkednek, hanem inkább azzal a céllal, hogy súlyos pénzbírsággal terheljék őket.
„A túlzott ellenőrzés ugyanúgy vezethet balesetekhez, mint a szankciók nélküli közlekedés. A megfeleléskényszer hibákhoz vezet” – írják. Problémásnak tartják azt is, hogy az emberek a környezetüktől és embertársaiktól jól elszigetelt, egyre nagyobb sebességre képes autókban közlekednek. Szerintük az, hogy a vezetők tulajdonképpen idegenek egymás számára, ezáltal úgy is kezelik egymást, és könnyebben hibáztatják is a másik vezetőt.
