Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága Édesanyánk, Dr. Tar Magdolna 70 éves korában távozott az angyalok közé. 🖤🖤🖤
2024. március 22-én 10.00 órakor lesz Dr. Tar Magdolna búcsúztatása a nyíregyházi Északi temető Korányi út felőli ravatalozójában.
Isten nyugosztalja!
“Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán sem nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.”
Kosztolányi Dezső
2006 -os interjú:
Családorvos,
Nyíregyháza-Sóstófürdő
Megelevenedik a közelmúlt történelme, és annak következményeként az embereknek az egészségükhöz, mi több, a természet rendjéhez való viszonya, amíg dr. Tarr Magdolnával, Sóstófürdő családorvosával beszélgetünk. A doktornő körül pezseg a levegő, kisugárzása, temperamentuma magával ragadó. Logikusan fejti ki tapasztalatait, amelyek megérnének néhány szociológiai vizsgálatot.
A manapság Szlovákiához tartozó Surányban született 1953. október 5-én Lovas Emma (72) és néhai Tarr Boldizsár agronómus lányaként. Büszke az apa nevét tovább vivő öccsére, aki 300 tanulót oktató, magyar anyanyelvű iskolát igazgat Kéménden. Férjét a Debreceni Orvostudományi Egyetemen ismerte meg dr. Gál János személyében, aki a megyei kórházban szülész-nőgyógyász főorvos. Házasságukból két gyermek született, Annamária jogász Budapesten, János Tamás másodéves közgazdászhallgató. Egy évet tanult az Egyesült Államokban, és akkor erősödött meggyőződéssé a hite, neki nem az orvosi pályán kell boldogulnia. A szülők egyiküket sem terelgették saját hivatásuk felé, látták a felnövekvő gyermekek, mennyi áldozatvállalással, a családra fordítható idő elmaradásával jár a szakma hivatásként történő gyakorlása.
A DOTE-n 1979-ben vette át oklevelét, és még az avatás napján, szeptember 15-én összeházasodott a fiatal pár. A doktornő nevetve mondja: aznap két esküt is tett, délelőtt a hippokratészit, délután a házasságit. Mivel Nyíregyházán szolgálati lakást és állást kaptak, így idejöttek. Azóta sem bánták meg. Dr. Tarr Magdolna szenvedélyesen beszél a családorvoslás valódi értelméről. Generációk tagjainak életét kísérheti végig, az egykori fiatal szülők ma a gyermekeik tb-kártyáját adják le neki.
Az eltelt jó három évtized alatt új fogalmak léptek be mindennapjainkba. Sajnos, a korábban ismeretlen stressz egyre több bajt okoz. Régen egészségkímélőbb életmódot folytattak az emberek. Ledolgozták napjaikat, megelégedtek azzal, ami van, nem nyújtózkodtak luxus dolgok iránt. Az idősebbek belenyugodtak a természet rendjébe, megbékéltek az elmúlás gondolatával. Orvoshoz akkor fordultak, amikor valóban megbetegedtek. Ma viszont gyorsan szeretné a magyar ember behozni azt az anyagi lemaradást, amit a fejlettebb nyugati országokban látnak. Kitárult a világ, az utazások alkalmával a turisták látják, milyen körülmények közt is lehet élni. Irigylik más népek nyugalmát, és hajtanak ész nélkül azért, hogy mindazokat a javakat saját maguk és gyermekeik számára is megszerezzék.
[LAPOZAS]A túlhajszolt szervezet azonban egy idő után fellázad, és képtelen megbirkózni a környezet ártalmaival. Allergiával védekezik, a szív és az érrendszer nem bírja a terhelést, a daganatos betegségek soha nem látott erővel támadnak. Szedik áldozataikat a civilizációs betegségek, a cukorbaj, a túlsúly, az infarktus. Az élet elviselhetővé tételéhez, a stressz oldásához legális kábítószerekhez, mint például a dohányzáshoz, alkoholhoz, mértéktelen kávézáshoz fordulnak az emberek. Soha nem látott mennyiségű gyógyszert fogyasztanak. Egy nemzetközi felmérés szerint vezetjük a gyógyszerfogyasztási listát, nem is akármilyen egy személyre jutó pirula-kilókkal. A doktornő tapasztalata szerint ha fáj valami, azonnal bekapunk rá valamit, és nem a bajt próbáljuk megkeresni, csupán a szervezet vészjelzését, a fájdalmat elnyomni. Ne is tudjunk róla, mi zajlik bennünk… Sajnos, az egyéni felelősség a saját egészségéért még nem olyan magas szintű, mint az elvárható lenne. Amikor az egészséget mint értéket fogalmazzák meg az emberek, már előrébb jutottunk. Addig marad a szemlélet, mely szerint az orvos mindenható, akármi is történik, ad rá valamit.
Ha fellapozzuk az egészségügyi közelmúlt néhány évtizedének lapjait, jól emlékszünk a szűrések propagálására. Annyira jól sikerült, hogy a kiszűrt betegeket a szakrendelők és a kórház kapacitása szinte nem tudta olyan ütemben ellátni, kezelni, mint azt a beutaltak elvárták volna.
Tarr doktornő nemcsak a saját körzetéért érez felelősséget. Kollégái megválasztották a Magyar Orvosi Kamara vezetőségébe, éveken át töltött be megyei és nyíregyházi városi tisztséget. Többször őt delegálták az országos rendezvényekre mint küldöttet. Jelenleg a MOK nyíregyházi városi alelnöke, az érdekvédelmi bizottságnak pedig ő az elnöke.
A Debreceni Egyetem családorvosi tanszékének a mentora, oktató orvosa. A szakma és az orvostársadalom érdekében kifejtett munkája mellett azon fáradozik, hogy az emberek tudatosabban éljék az életüket. Ha majd agyban, lélekben és szemléletben is végbemegy a rendszerváltás, akkor nem jelentkeznek idejekorán a civilizációs betegségek.
Szabad idejében családjával síelni, kirándulni jár. Színes egyéniség, elkötelezett orvos, szellemesen társalgó ember dr. Tarr Magdolna.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)