MindenegybenBlog

Új fejlemény! Ezért halt meg Szebeni András ! Belegondolni is rossz abba, hogy még mibe halt bele!

A magyar fényképész is fotóriporter 74 évesen hunyt el. Számos napi- és hetilapban megjelentek a fényképész fotói, riportjai, többek között az Esti Hírlap, a Kurír és a Mai Nap oldalain.Szebeni András 1946. április 30-án született Budapesten. Első fotóriporteri munkáját a Nők Lapja című hetilapnál kapta, ahol 1972 és 1991 között dolgozott, később már főmunkatársi és rovatvezetői posztokat is betöltött a magyar újságnál. 1991 és 1993 között a Playboy magyarországi kiadásának művészeti igazgatója volt. Mindemellett a Magyar Fotóriporterek Társaságának alapítója volt.

Számos dokumentarista fotósorozatot is készített, többek között Thaiföldön, ahol a kábítószerfüggők kezeléséről készített képeket. Később Magyarországon is készített egy sorozatot a hazai elmegyógyintézetekről.

A vajszínű árnyalat című kötetben lévő fotográfiái az 1988 és 1993 közötti magyarországi és közép-európai rendszerváltást örökítették meg. A kötet később több kiadást megért, sőt kultkönyv lett - írja a HVG.

Szebeni András hosszantartó betegségében halt meg 

Szebeni András: Albert Györgyi, 1994 © Szebeni András

2013 -as Interjú

Hogyan került kapcsolatba a „Reménnyel töltve - Rák, ahogy én látom” fotópályázattal?

• Mikor a betegségem kiderült és kapcsolatba kerültem a Culevit termékkel, megkerestem Dr. Kulcsár Gyulát, akivel azóta is jó kapcsolatot ápolok. Mikor felkértek, hogy legyek a „Reménnyel töltve - Rák, ahogy én látom” fotópályázat zsűrijének szakmai elnöke, örömmel fogadtam el. Ez a kezdeményezés egy remek dolog, mert ezáltal a fényképezés szerelmesei is megmutathatják, mit gondolnak erről az igen kényes témáról.

Milyen pályamunkákat várnak a fotópályázat során?

• Számunkra minden fotó, legyen az amatőr vagy profi fotós által készített, sokat jelent. Lényeg, hogy megmutassa az emberek érzelmeit, a reménybe vetett hitét, azt, hogy lássuk, sosem szabad feladni a reményt, a gyógyulásban vetett hitünknek töretlennek kell lenni. Ebben tudunk egymásnak segíteni. Mi is ezen vagyunk.

[LAPOZAS]

Önnél mikor diagnosztizálták a betegséget?

• Mikor 2003- ban először találtak nálam tüdődaganatot, akkor meg is operáltak azonnal, eltávolították a jobb oldali alsó lebenyt. Majd két év múlva sajnálatos módon a bal oldalon keletkeztek áttétek, így ott is eltávolítottak egy kis darabot.

Mikor találkozott a Culevittel?

• A műtétek mellett át kellett esnem 2 ciklus kemoterápián, ezek során ismerkedtem össze egy nagyon kedves szakápolóval, aki a Culevit tablettákat ajánlotta.. Úgy gondoltam, érdemes mindent kipróbálni, hiszen bármi, ami segít az életminőségemen az csak pozitív lehet. Ez így is történt.

Hogyan próbált pozitív maradni a nehezebb időkben?

• A munkám nagyon sokat segített. A betegségem alatt is töretlenül dolgoztam, igyekeztem minél többet kihozni magamból. Hittem azt, amit most is hiszek, hogy mindent meg kell az embernek tenni azért, hogy meggyógyuljon. Nem elég az orvosokra, ápolókra, gyógyszerekre várni, hanem tenni kell. Cselekedni és tudomásul venni, ez is egy elénk gördített akadály, amit át kell ugrani.

Mit gondol a pozitív gondolkodás mellett, mi segíthet még?

• Gyógyulásomban nagy szerepe volt a családnak, akik igen sokat tudnak segíteni. Felelősséggel tartozunk egymás iránt és ilyen esetekben ez adhat erőt. Keresni kell a lehetőségeket a gyógyulásra, és olyan dolgokkal kell foglalkozni, ami éltet és örömet okoz számunkra.

Milyen szempontok szerint fog történni a fotók elbírálás?

• Nagyon szeretnénk, ha a versenyzők olyan pályamunkákat küldenének, amely másoknak is erőt adhat. Nem gondoljuk azt, hogy csak a profi fotóművészek tudnak olyan munkákat beküldeni, amely ennek a pályázatnak a célja, várjuk a hobbifotósok fotóit is és azokét, aki pusztán a témához szeretnének hozzáadni valamit.

2021-02-06 16:20:58 - Mindenegyben Blog