A férfiak fejjel nyugatra, arccal délre kerültek a sírgödörbe, a nők pedig fejjel keletre, arccal szintén délre. A testek enyhe zsugorított pózban helyezkednek el, és úgynevezett mellékleteket adtak hozzájuk. A túlvilági hit miatt helyeztek a halott mellé kerámiakorsókban és edényekben ételt-italt. Erre egyébként a néprajz a mai korban is talál példát. Hisz vannak olyan kultúrák, melyek képviselői napjainkban is a halott mellé teszik például a pálinkás butykost – jegyzi meg a régész.
Csoportban temetkeztek
Megosztja velünk azt is, hogy a bronzkori temetőket nem úgy kell elképzelni, mint a maiakat. Akkoriban úgynevezett sírcsoportosulásokat alakítottak ki, tehát egy-egy család vagy egyéb csoportok tagjai kerültek egy helyre. Érdekesség az is, hogy ebben az időben a gazdagokat és a szegényeket nem temették külön helyre, az elkülönítés már a következő korra, a vaskorra volt jellemző.
Hirdetés Dávid Áron hozzáfűzte: mivel temetőt találtak és nem telepet, a bronzkorban itt élő emberek életmódjával kapcsolatban kevés új információhoz jutottak. Az eddig is ismeretes volt, hogy ebben a korban több 100 évig lakták az emberek a telepeiket, és növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Képzeljük magunk elé a Kréta szigetén virágzó minószi civilizációt, vagy Mezopotámiát, amikor Hammurapi uralkodott, valamint Egyiptomot Ehnaton, Tutanhamon és II. Ramszesz idején. Ezzel párhuzamosan a Hernád völgyében is gazdag kultúra virágzott.
Múzeumba szállítják
A bronzkori sírok feltárása után a szakemberek precíz és részletes leírást adnak a leletanyagról, melyről fotó és rajz is készül. Ezután a leleteket felszedik, majd a Herman Ottó Múzeumba szállítják, ahol a restaurálás és az anyag kutatása, feldolgozása történik. Az M30-as autópálya nyomvonalán több régészcsoport is dolgozik, többek között a Herman Ottó Múzeum, a Nemzeti Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem régészei.
