Ki marad otthon a gyerekkel?
Ha az ember egyedül neveli a gyermekeit, különösen nagy fejtörést okozhat, hogy ki vigyázzon a kicsikre vészhelyzet esetén. Valószínűleg ezért is alakulhatott ki az az engedmény, hogy a bölcsődei elhelyezés során előnyt élveznek az egyedülálló szülők gyerekei, tehát alacsony létszámlimit esetén is biztosítanak nekik helyet.
Emellett a gyermekápolási táppénz kapcsán is gondoltak a folyton megbetegedő kicsikről egyedül gondoskodó anyukákra és apukákra: az igénybe vehető napok száma ugyanis ebben az esetben a duplája az alapnak, tehát olyan, mintha mindkét szülőét egy személy venné igénybe.
Ez azt jelenti, hogy 6 és 12 éves gyermek esetén 28 nap, 1 és 6 év között 84 nap, 1 év alatti újszülöttnél pedig korlátlan idejű gyermekápolási táppénz illeti meg az anyát vagy apát.
Előnyben az anyák
Vannak azonban olyan támogatások, amelyeket az apák nem tudnak igénybe venni, még akkor sem, ha ők maradnak egyedül a csöppséggel. Ilyen például a már nevében is erre utaló anyasági támogatás. Ezt azonban a teljes és a csonka családban élő anyukák egyaránt igényelhetik, az összeg ugyanaz mindkét esetben.
Az egyedülálló édesanyáknak is jár tehát a szülés pillanatában érvényes öregségi nyugdíj minimum összegének 225, ikerterhesség esetén pedig a 300 százaléka: az előbbi jelenleg 64 ezer 125 forintot, utóbbi pedig 85 ezer 500 forintot jelent, de csak abban az esetben, ha a szülő részt vett az előírt számú várandósgondozáson (ez alapesetben 4 alkalom, koraszülés esetén viszont csak 1). Ezt a szülés követő 6 hónapon belül kell igényelni, különben elévül.
De ilyen például a diákhitellel rendelkező anyukáknak járó engedmény is, miszerint a gyermek születését követő 1 évben felfüggesztik a törlesztési kötelezettséget, 2 gyermek esetén feleződik a visszafizetendő összeg, a 3 vagy több csemetét nevelő nőknek pedig a teljes tartozást elengedik. Arról, hogy ezt a segítséget a későbbiekben tervezik-e kiterjeszteni az egyedülálló apákra is, egyelőre nincs információnk.