Gyenes Zoltánt alaposan felkészíthette ügyvédje az előkészítő ülésre. Látszott, hogy tisztában van azzal, gyorsabban véget érhet ellene a büntetőeljárás, ha beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Így is tett. Dr. Fodor Endre bíró kérdésére elmondta: azt nem gondolta végig, mit fog tenni, ha sikerül elkapnia egy tolvajt. A sofőrt ütés előtt még megkérdezte, a társai hol vannak, és azt a választ kapta, hogy még a birtokán.
– Már nagyon ideges voltam. Bántott, hogy egész nap dolgozok, este meg elviszik a termést. Hirtelen felindulásból cselekedtem, az volt bennem, hogy véget vessek a lopásoknak – mondta el a nyárlőrinci férfi, hozzátéve: K. László meg volt szeppenve, nem is védekezett, mikor megütötte. Gyenes Zoltán becslése szerint 570 kiló barackot akartak tőle elvinni: tíz láda volt a kocsiban, tíz összekészítve a kertben. Biztos, hogy a tolvajok előre leszedték a termést, majd mikor elkészültek, akkor hívták csak a sofőrt.
a 130 kilós, az ügyészség megfogalmazása szerint jelentős erőfölényben lévő vádlott az autóhoz rohant, és dühében a lehúzott ablakon keresztül több nagy ütést mért a 65 kilós K. László mellkasára. A sértettnek öt bordája eltört, egy el is mozdult, és légmellet is kapott, amely közvetlen életveszéllyel fenyegette. Végül a pár perc múlva odaérkező rendőr hívott hozzá mentőt, addigra a polgárőrök is odaértek a helyszínre.
A gazda a bíróságon azt mondta, megbánta tettét, bűnösségét beismerte, tárgyalási jogáról is lemondott. A bíró azt mondta: “Nyilván azt a kérdést kell itt feltenni, hogy húsz láda barack ér-e egy emberéletet.” Arra figyelmeztette a gazdát, hogy a sorozatos bordatöréssel járó esetek igen nagy károkat tudnak okozni a belső szervekben, a tolvaj akár bele is halhatott volna a verésbe. Ebben az esetben már nem szabhatott volna ki felfüggesztett szabadságvesztést.