Amikor táppénzt számítunk, akkor vesszük a munkabért, amit a pótlékokkal össze kell számítani a prémium és jutalmak kivételével természetesen. De nem kell figyelmen kívül hagyni a nem rendszeres jövedelmeket sem, de azt arányosítva kell figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a táppénzelőtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbért kell alapul venni a táppénz számításához. A táppénznek viszont nem csak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is.
A táppénz sem jár viszont határok nélkül. A végső határa egy év, de csak akkor, ha közben megvan a munkaviszony, vagyis biztosítási jogviszonyban áll a keresőképtelen. Korábban volt passzív táppénz, vagyis, mikor nem volt munkajogviszony mögötte, ezt viszont már rég megszüntették. 2011 óta nincs passzív táppénz.
Pár éve megváltozott a táppénz alatti felmondás szabályai. Korábban felmondási védelem alatt álltak a táppénzre vett munkavállalók, így akik megneszelték, hogy munkáltatójuk fel akar nekik mondani, gyorsan „lebetegedtek”. Jelenleg hatályos munkajogi szabályok szerint azonban nem illeti meg védelem a munkavállalót, így ha huzamosabb ideig táppénzen van a dolgozó, munkáltatója ezalatt is felmondhat neki.Forrás : mixin.hu
