Bár még csak néhány napja került adásba, még hónapokkal ezelőtt vették fel a Friderikusz Sándorral való beszélgetésüket, átalakulásukat az Életünk története című műsorba. Ott akkor, az is elhangzott, hogy ég soha nem érezték magukat ennyire távol egymástól.
Bár azóta hosszú hetek teltek el, arról eddig még nem beszéltek, milyen irányt vett azóta az életük. A most kivételt tettek.
A műsor nem változtatta meg a kapcsolatukat, de olyan gondolatokat elindíthat, amelyek új felfedezésekhez vezethetnek.
– Visszagondolva, nagy hatással volt ránk ez az élmény – kezdi Adél, aki elárulta, hogy így visszagondolva, távolabbról nézve a dolgok valójában semmiségeknek tűnek. – Utólag nevetségessé válik, amit egy adott pillanatban kardinális problémának gondoltam. – folytatja az énekesnő, aki a Bencével együtt töltött nyolc év alatt rengeteg közös élményt, mélységet és magasságot megélt. Így azt is végigasszisztálta, amikor Bence idegösszeomlást kapott.
A műsorvezető ugyanis úgy érezte, megcsömörlött, nem találta önmagát sem a munkában, sem a magánéletben, és ezt bizony Adélnak sem volt egyszerű megélni, feldolgozni.
– Pokoli, ha azt látod, hogy a társad nem találja a helyét, és tehetetlen vagy, miközben te magad sem tudod, mit akarsz valójában. Magamat is definiálnom kellett, nekem is meg kellett vívnom a belső harcomat.
– Szerettünk volna egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb rendszerben élni, van két kicsi gyerekünk, a legfontosabb a jövőjük – kapcsolódik be a beszélgetésbe Bence. persze azért ott volt bennem a vágy is, hogy újra dolgozhassak, és ezt a kinti lét megnehezítette – utalt a németországi otthonukra. A pár véleménye azzal kapcsolatban még nem egyezik meg, hol jobb élni, de annyi bizonyos, hogy egy ideje Budapest lett a fő bázisuk.
[LAPOZAS]Az azonban bizonyos hogy mindkettőjük számára a legfontosabb, hogy a fiaiknak boldog hátteret biztosítanak.
– Mostanában dolgozunk azon, hogy minél szorosabbá váljon a kapcsolatunk. Szerintem mindenki megfogadja, hogy azokat a hibákat nem fogja elkövetni a saját gyerekeivel, amit vele tettek a szülei Ez nálam is így van, úgyhogy én más hibákat követek el – mondja mosolyogva Bence, arra utalva, hogy miután a szülei hatéves korában elváltak, és ő Németországba költözött az édesanyjával, az apukája nem lehetett jelen az életében olyan intenzitással, mint szerette volna.
Nagy családot szeretnének, de Adél azt is elárulja, nem akarnak álszentek lenni, nem tudják, kitart-e a kapcsolatuk az elkövetkező évtizedekben.
– Erre sajnos nincs biztosíték, hisz az élet kiszámíthatatlan, és mi hatalmas amplitúdóval élünk. De ha azt kérdezi tőlem valami, hogyan látom magamat 80 évesen, akkor azt válaszolom, abban a képben rohadtul ott van velem istenes Bence! És bármi történjék addig, én azt mondom: minden jó, ha jó a vége!