Hét évig dolgozott ebben a beosztásban, közben egyre sűrűbben foglalkozott sportolókkal. A TBSC nagytekintélyű elnöke, Bödecs József hívására 1975-től a kiemelt bányászegyesület főfoglalkozású sportfőorvosa lett. A szakvizsga megszerzése után letette a reumatológusi és fizikoterápiás szakorvosit is.
Nemcsak a sérült sportolók gyógyításában, hanem a versenyekre való felkészítésében, a sérülések megelőzésében és a rehabilitációban is részt vett. Harcos ellenzője volt a különböző doppingszereknek. Világklasszis súlyemelőket, labdarúgókat, kézilabdázókat kezelt, akikkel bizalmas, baráti kapcsolatot alakított ki.
Egy alkalommal megválasztották a kézilabdacsapat tiszteletbeli játékosának. A sportolókkal együtt európai és világversenyeken, olimpiákon képviselte a magyar színeket. Évekig a magyar súlyemelő válogatott csapatorvosaként tevékenykedett.
2003-as nyugdíjba vonulása után sem szakadt el szeretett hivatásától. Vállalkozóként tért vissza és tudását, tapasztalatait egészen 70 éves koráig kamatoztatta. Három évtizedes munkásságát emléklappal és dísztállal ismerte el a megyei önkormányzat. 2015-ben aranydiplomát vehetett át orvosi végzésének 50. évfordulóján.
Egy kiváló és népszerű szakember távozott, akinek emlékét kegyelettel őrizzük, emlékezett meg Facebook oldalán a Tatabányai futballtörténelem csoport.
