Fantasztikus ember volt!
Alig néhány hete adott interjút Csukás István az Origónak, ahol arról beszélt, hogy mekkora megtiszteltetnek érzi, hogy bekerült a Nemzeti Alaptantervbe.
"Néhány napja hívtak telefonon, hogy hallottam-e a hírt. Nem hallottam, de nagyon örültem neki. Tulajdonképpen ez is egy díj, csak másfajta. Életemben sok díjat kaptam – hivatalos díjakat, és a gyerekektől a szeretet aranyérmeit. De azon tűnődtem, hogy ez a halhatatlanság kapuja. Többek között Petőfivel, József Attilával, Móricz Zsigmonddal osztozom. Mégpedig egy nagyon szép helyen: a gyerekek fejében. Eddig is olvasták a könyveimet a gyerekek, de most, hogy bekerültek a meséim a Nemzeti Alaptantervbe, úgy olvassák majd, hogy ezek a világ fontos tudnivalói közé tartoznak. Ez nagyon megtisztelő. Üzenem azoknak, akik ezt megszavazták, hogy nagyon boldog vagyok."
Arra a kérdésre, hogy a mese mit ad a gyerekeknek, így válaszolt:
"Nagyon fontos, hogy minden korosztály megtalálja azt a könyvet, azt a történetet, ami érdekli, amit be tud fogadni. Én minden korosztálynak írtam. Vannak mesék óvodások részére, a meseirodalom nagy része nekik szól. A tíz év körüli gyerekek a rövidebb, valóságosabb történeteket szeretik. A kiskamaszok pedig a romantikus, kalandos könyveket. Fontosnak tartom, hogy a gyerekkor minden szakaszában megkapják a kicsik a nekik szóló műveket. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a mese segít birtokba venni a világot. Sokan legyintenek, hogy a mese csak a gyerekeknek való. Ez egyfelől nem igaz, másfelől pedig éppen ez benne a csodálatos. Ez az egyetlen műfaj, amely teljes egészében ábrázolni tudja a világot. A csodákat, az elmúlást, a földön túli dolgokat is. Gyerekkorban alakul ki a személyiség is, és ebben a meséknek nagy szerepe van. Ha a gyerek olvas, hősöket választ a történetben, és ahhoz igazodik. Úgy gondolom, hogy a mese és a gyerekirodalom kihagyhatatlan az ember életében."