Úgy vélekedett, hogy Ukrajna „saját magáért harcol hősiesen, nem értünk, és nem a nevünkben”, ezért Magyarország elutasítja azt a nézőpontot, amely szerint „mivel Ukrajna értünk is harcol, ezért erkölcsi kötelességünk” részt venni a konfliktusban.
Ez közelebb vinne a harmadik világháborúhoz. Az egyetlen morálisan elfogadható megközelítés az emberéletek mentése
– szögezte le.
[ ]Majd tévesnek nevezte azt az álláspontot, miszerint még nem adottak a feltételek a békeegyezséghez. Kiemelte, hogy a béke esélye ma jobb, mint tegnap volt, és rosszabb, mint holnap lesz. „Minél tovább tart ez a háború, annál kisebb lesz az esély a fenntartható, hosszú távú megállapodásra” – tette hozzá.
Súlyos veszélynek minősítette a világ ismételt blokkosodását, amelyen szerinte mindenki csak veszít, s arra figyelmeztetett, hogy a valódi kockázatot épp az úgynevezett kockázatmentesítés, az európai és a kínai gazdaság szétválasztása jelentené.
A miniszter ezt követően rámutatott, hogy az autóipar adja az európai gazdaság gerincoszlopát, és már megszülettek a döntések a szektor elektromos átállásáról, több száz milliárd eurónyi beruházás indult meg, arról ugyanakkor elfeledkeztek, hogy akkumulátorokra is szükség lesz, ezeket ugyanis szinte mind Keleten gyártják.
Már csak ezért is fontos egyszerre jó kapcsolatokat fenntartani a keleti és a nyugati országokkal, amit a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden külső beavatkozást elutasító magyar külpolitika lehetővé tett, így Magyarország fontos találkozási ponttá válhatott az autóipari vállalatok számára, ez pedig garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre – jelentette ki.
Végül üdvözölte a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás sikerét, s ennek kapcsán azt, hogy Magyarország lett mára a kínai beruházások első számú célpontja Közép-Európában.
