HONNAN TUDHATJUK, HOGY ROSSZ HELYEN JÁRUNK?
Az albán fagyizók rendszerint jól bejártatott cukrászdák, vagy fagyizók környékére települnek és gyakorlatilag már az ország minden pontján megtalálhatjuk őket. Általában az árusítás körülményei minimalizálva vannak. Nem tudunk leülni, nincs wc, nincs kézmosási lehetőség, és nincs lehetőségünk kehelybe kérni a fagyit.
Leggyakrabban bérelt üzletben, utcán át árulnak fagylaltot, de néhány “cukrászda” is működik már, amelyekben a süteményeknél ugyanazt a stratégiát alkalmazzák, mint a fagyinál
Az ilyen helyeken mindig nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a pult folyamatosan telinek látsszon, nem ritka, hogy a fagyos hab a tégely peremétől 25-30 centi magasan kiemelkedik, aminek a teteje van csak meglocsolva öntettel, a fagylalt között soha nincsenek ezekből az öntetekből rétegek, aminek két oka van: ne növelje az alapanyagköltséget, és az, hogy az este megmaradt fagylalt felolvasztás után újra fagyasztható legyen a másnapi nyitásra.
A fagylaltok színe a habosítás miatt mindig halvány, emiatt pedig persze az ízek is elvesznek. Csukott szemmel szinte felismerhetetlen a fagyi íze. Kóstolás közben pedig zsíros és aromás érzést keltenek a szájunkban.
MENNYI AZ ANNYI?
A finom és jobb minőségű kézműves fagylaltért 200-500 forint körül kell fizetnünk és ezért cserébe általában 4-6 dkg fagylaltot kaphatunk. Ezzel szemben az albán fagyik a mennyiségre és az olcsóságra mennek rá; náluk 10 dkg egy gombóc és ezért 150-200 forintot kérnek. A gond ezzel csak az, hogy ezt a rossz alapanyagok és a túlzott habosítás tudják megtenni.via
