Csollány Szilveszter emlékére: Három éve távozott közülünk az olimpiai bajnok
Pontosan három évvel ezelőtt, 2022. január 24-én elhunyt Csollány Szilveszter, olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, férj és édesapa. A magyar sport egyik legnagyobb alakja, aki örökre beírta magát a történelemkönyvekbe, mindössze 51 éves volt, amikor súlyos betegség következtében elhunyt.
A gyűrű magyar legendája koronavírus-fertőzés következtében került kórházba 2021 decemberében. Hosszas küzdelem ellenére sem tudta legyőzni a betegséget. Halálának hírét a Magyar Torna Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság jelentette be, óriási gyászt hagyva maga után a sportvilágban és a rajongók körében.
Egy sportolói karrier kezdete és csúcspontjai
Csollány Szilveszter 1970. április 13-án született Sopronban, és már ötévesen megismerkedett a tornával Győrben. Bár gyerekként futballozni szeretett volna, édesanyja és edzője meggyőzték, hogy folytassa a tornát. Gyors sikerei és kiemelkedő fizikai adottságai hamar megmutatták, hogy tehetsége páratlan.
1986-ban Budapestre költözött, és az Újpesti Dózsa sportolója lett. Három évvel később már a felnőtt válogatott keretében szerepelt, és 1990-ben az Európa-bajnokságon megszerezte első felnőtt nemzetközi érmét, egy bronzot. Karrierje innentől kezdve ívelt felfelé, és a gyűrű mestereként sorra nyerte az érmeket.
A fegyelmezettség győzelme: Atlantától Sydneyig
A ’90-es évek elején szókimondó természete miatt vitákba keveredett, és fegyelmi okokból 1993-ban egy időre kizárták a válogatottból. Ekkor az Egyesült Államokba költözött, ahol nehéz körülmények között dolgozott, és edző nélkül készült az 1996-os atlantai olimpiára. Kitartása meghozta gyümölcsét: gyönyörű gyakorlattal ezüstérmet szerzett.
Hazatérése után, 2000-ben, Sydneyben érte el karrierje csúcsát. Az olimpiai aranyérmet magabiztos és látványos gyakorlattal nyerte el, amely örökre beírta nevét a sporttörténelembe.
Csollány Szilveszter 2000-ben, Sydneyben nyert olimpiai aranyérmet
Fotó: AFP
A visszavonulás és a civil élet kihívásai
HirdetésA 2002-es debreceni világbajnoki cím megszerzése után, miután gyűjteménye egy olimpiai arany- és ezüstérmet, egy világbajnoki arany- és öt ezüstérmet, valamint számos Európa-bajnoki érmet tartalmazott, Csollány visszavonult a versenysporttól. Úgy érezte, hogy mindent elért, amit lehetett, és már nem találta meg a motivációt a folytatáshoz.
A civil élet azonban új kihívásokat hozott. Bár kapott olimpiai életjáradékot, a 2008-as gazdasági válság miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Különböző munkákat vállalt, például testnevelő tanárként, újságíróként, sőt, csaposként is dolgozott.
Emléke örökké él
Csollány Szilveszter mind sportolóként, mind emberként kitartásával és alázatával vált példaképpé. Három évvel halála után is mély tisztelettel és szeretettel emlékezünk rá, mint Magyarország egyik legnagyobb sportolójára, aki megmutatta, hogy kitartással és fegyelmezettséggel a legmagasabb csúcsokra lehet eljutni.
Emléke örökké él a magyar sport és a rajongók szívében.