Régi öregek jól kimét, hatásos gyógymódjának egyik alapja!
Léteznek a régi vidéken olyan csodaszerek, melyeket bár napjainkban egyre kevesebbszer alkalmaznak, régen nagyon nagy sikerrel használták, és rengeteg embernek hoztak enyhülést a fájdalmaira, vagy gyógyulást a nyavalyáira.
Ilyen volt a vidéki ember egyik nagy kedvence, a pásztortáska.
Belőle ugyanis nem csak teát, de főzeteket, kenőcsöt is letehett készíteni.
A pásztortáska nemcsak kiváló „hangszer” (ugye mindenki készített belőle gyerekkorában „csörgőt”?!), de kiváló gyógyhatással bír szívre, érrendszerre, vérnyomásra. Tea és tinktúra alkalmazásával is nagyon jó eredményt érhetünk el. Az izmokra pedig készíthetünk egy fantasztikus bedörzsölőt is.
A Pásztortáska népies nevei, élek-halok, Isten táskája, véraltató fű.
Gyakran találkozhatunk vele, útszélek, vasúti töltések mellett, mezőkön és természetesen a kertekben. Tavasszal és nyaranta bőségesen szedhetünk belőle, tömegesen terem.
A neve arra utal, hogy pásztorok is használták állatgyógyászati célokra.
Juhoknak adták ellés után a méhvérzés csillapítására. Óránként egy-egy kávéskanálnyit etettek meg a nyers növény kipréselt nedvéből.
