Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván „az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”
Néhány érdekesség:
1.) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakáll nélküli, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2.) Népzenei szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:
Bartók Béla megállapítása szerint
– a török és magyar népzene 75 százalék,
– a perzsa és magyar népzene 42 százalék,
– a finn és magyar népzene 2 százalék
egyezést mutat.
Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk. (megkérdőjelezem – a szerk.)
3.) Nyelvi szempontból:
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította, hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.
Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközlebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. A alapszavakat tekintve több mint hatezer szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
