Révész Sándor: Ne legyünk büszkék Karikó Katalinra! Áll a bál a botrányos kijelentése miatt?
Komoly vitát váltott ki Révész Sándor egyik kijelentése, amely szerint nem lenne helyes, ha Magyarország, vagy bármely ország büszke lenne Karikó Katalin tudományos sikerére.
"Ne legyen büszke senki!"
„De nemcsak az a kérdés, hogy legyen-e büszke az ország, a nemzet ebben a konkrét esetben, hanem az, hogy legyen-e bárkire, bármikor, bármely ország és nemzet egyáltalán. Nos, ne legyen!” – írta Révész Sándor eredeti cikkében, ami lavinát indított el a közösségi médiában.
A kijelentés nem csak vitát gerjesztett, hanem érzelmeket is felszított. Sokan úgy érzik, hogy Karikó Katalin Nobel-díjjal elismert tudományos munkássága a magyarok számára is büszkeség, míg mások szerint az ország hozzájárulása minimális volt, így nem indokolt az „osztozás” a sikerben.
A közösség reakciói
Az eredeti cikk kommentfolyama hamar megtelt ellentétes véleményekkel. Egyesek egyetértenek Révész Sándor érvelésével:
„Büszke arra legyen az ember, akinek a karrierjét fejlesztette, befolyásolta. Karikó Katalin sikerét el kell ismerni, sőt óriási gratulációt érdemel, de a büszkeség őt, a családját, a tanárait, a kollégáit stb. illeti meg.”
Mások a magyar állam és a társadalom minimális szerepére hívták fel a figyelmet:
„1983-ig tanult a Szegedi Egyetemen, majd 1985-ben, létszámleépítés miatt elküldték. Ennyi volt a magyar állam hozzájárulása. Azóta Amerikában és Németországban dolgozott, kutatott. Ez tény.”
De vannak, akik hevesen vitatkoznak
Mások keményebben fogalmaztak, és nem értettek egyet Révész álláspontjával:
„Nehogymár egy zenész mondja meg, hogy tudományos területen ki érdemel elismerést! Karikó Katalin magyar, és ez mindannyiunk büszkesége kell, hogy legyen!”
„A tudományos siker nem csak az egyéné, hanem közös kulturális örökségünk része is. Karikó Katalin sikere inspiráció lehet a következő generációknak Magyarországon, akár támogatták az itthoni kutatásait, akár nem.”
Mit gondol az olvasó?
A vita még mindig zajlik. Vajon egy nemzetnek joga van büszkének lenni egy tudósára, ha az illető sikerei nagy részét külföldön érte el? Vagy valóban csak azok érdemelhetnek elismerést, akik közvetlenül hozzájárultak a karrierjéhez? Oszd meg véleményedet!