Ha a munkavállaló hozzájárul a a munkaidő-beosztás módosításához, az így végzett munka már nem számít rendkívüli munkavégzésnek, hanem rendes munkaidőnek - írja a portfolio.hu. Ez pedig azt jelenti: a dolgozók bukják az erre az időre megállapítható bérpótlékot, vagyis erre az időre is csak a rendes órabér jár.
Korábban az verte ki a biztosítékot, hogy a kormány javaslata 400 órára emelné a munkavállalókkal végeztethető túlmunkát. Ezt a túlóra-mennyiséget a szakszervezetek nem kívánják elfogadni még akkor sem, ha annak alakalmazásához elvileg a munkavállalók belegyezése is szükséges lenne. A kabinettel folytatott tárgyalások bár ígéretesen indultak, végül kudarccal zárultak: marad a parlament előtt az eredetileg is javasolt 400 órás keret. A szakszervezetek korábban azt közölték: tüntetést szervezni is hajlandók az ügy miatt.
A kormány a fentiekhez annyit fűzött hozzá: a Munka törvénykönyve tervezett módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a kormány ennek érdekében két pontban tartja szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását.
Az egyik módosítás arra terjedne ki, hogy a munkavállaló a megfelelő garanciák keretei között további munkavégzésre kapjon lehetőséget, ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet. Ehhez a kormány javaslata szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.
A másik módosítás szerint a túlórák havi kifizetése mellett - kollektív szerződés rendelkezése alapján - a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető, ezzel is biztosítva a munka rugalmasabb megszervezését, amennyiben a munkáltató és a munkavállalók képviselői erről szerződésben megállapodnak.
(portfolio.hu-MTI)
