Az Európai Bizottsághoz fordult a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) a túlóratörvény miatt, mert álláspontjuk szerint az sértheti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv rendelkezéseit.
Kordás László a MaSzSz elnöke az ügyben levélben fordult Joost Kortéhoz az Európai Bizottság Foglalkoztatás-, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának a vezetőjéhez, azt kérte, vizsgálják meg, hogy a törvénymódosítás mennyiben felel meg az fent említett uniós irányelvnek.
A január 1-jével hatályba lépett módosítás nyomán a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, és csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket csak három év után kell rendezni.
Hozzátették, hogy a törvény módosítása ugyanakkor szétválasztja a munkaidőkeret hosszát – ami 36 hónapra nő -, valamint a heti 48 órás maximális munkaidő számítására irányadó referencia időszakot, amely marad 12 hónap.
A jogalkotó a MaSzSz álláspontja szerint így kívánt megfelelni a vonatkozó uniós irányelv tételes jogi rendelkezéseinek. A szakszervezet szerint ez a lépés egyúttal azt is mutatja, hogy a magyar kormány meglehetősen sajátos módon értelmezi az európai közösségi norma minimumszabályait.
Kordásék arra is felhívták a figyelmet, hogy a munka törvénykönyvének módosítása sérti a munkaidő-irányelv rendelkezéseit, és a gyakorlatban ez a túlzottan hosszú időtartam (36 hónap) a munkavállalóra terheli a túlmunka elszámolásának kockázatát, és a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozza a munkavállalót a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony – illetve a vállalkozás – megszűnésének egyes eseteiben.